Barabás Miklós Céh 1994. január 8.
Kökös, 1935. június 17.
Szeged, 2013. május 3.
Életpályája
Első illusztrációi az Utunkban jelentek meg 1953-ban, majd rendre közölte illusztrációit és irodalmi művek témájára komponált önálló grafikai lapjait az Igaz Szó, a Napsugár, a Korunk, a Dolgozó Nő, az Új Élet, România Literară, Tribuna és A Hét. A romániai magyar folyóirat- és könyvgrafika legtöbbet foglalkoztatott és legsokoldalúbb munkása volt, rajztudása és stílusérzéke több mint 300 szépirodalmi és tankönyvtervezésben gyümölcsözött.
A bukaresti Kriterion Kiadó művészeti szerkesztőjeként a könyvkiadó grafikai arcélének kialakításában döntő szerepe volt. Grafikáival, illusztrációival nemzetközi kiállításokon szerepelt kisgrafikával I. díjat nyert a Balatoni Biennálén és Cegléden (1973), ex libriseit a malborki VII. nemzetközi ex libris-kiállításon is díjazták.
Jelentősebb teljesítménye a Jávorfa-muzsika, Hej zöld levél és Szegény ember kincse c. folklórgyűjtemények, továbbá Garay János Az obsitos, Bálint Tibor Zokogó majom, Benedek Elek Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyv, T. Popovici Ipu két halála, Papp Ferenc A kerítés fölött, Sütő András Anyám könnyű álmot ígért című munkáinak, Kocsis István drámáinak grafikai tervezése, illetve illusztrálása. A Hét Móricz-emlékszáma Móricz-illusztrációival jelent meg (1979/26), s a Benedek-évfordulóra megjelent a Két borsökröcske c. kötet (1979) számára 16 színes és 30 fekete-fehér rajzot készített; A Hét József Attila-emlékszámát illusztrálta (1980/15). Betű és rajz című könyvművészetről szóló önvallomásának első kiadása 1988-ban jelent meg a Bukarestben a Kriterionnál, másodszor 1989-ben jelent meg szintén a Kriterionnál, de Kolozsvárt és román-magyar közös kiadásban.[2]
1995-ben a szegedi Mozaik Kiadóhoz érkezett egy esztendőre alkotni, végül Szegeden telepedett le, itt töltötte be 70. életévét 2005-ben kiváló eredményekkel, nagy sikert aratott az 1999-es frankfurti könyvvásáron a Betű és rajz című önvallomásával, amelyet három nyelven (magyar-angol-német) jelentetett meg.
(Ismeretlen szerző)
***
A falu jegyzőjének a kisebbik fia. Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban végzi. 1952-ben felveszik a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kádár Tibor és Cs. Erdős Tibor a mesterei.
A főiskola elvégzését követően lapszerkesztő-grafikus a marosvásárhelyi Művészetnél, majd művészeti szerkesztő 1967 és 95 között a Kriterion Kiadónál. 1995-ben a Mozaik Kiadó munkatársa lesz és áttelepül Magyarországra. Ezután Szegeden él és dolgozik a haláláig.
A romániai magyar folyóirat- és könyvgrafika egyik legsokoldalubb és legtöbbet foglalkoztatott személyisége. Több mint 300 szépirodalmi mű és tankönyv tervezője.
Jelentősebb kiállításokat Kolozsváron (1965, 75), Csíkszeredában (1975, 05), Szegeden (2000) és a németországi Braunschweigben (1994) rendeznek az alkotásaiból.
Munkásságáról Kántor Lajos tollából jelenik meg monográfia 1982-ben a Kriterion Kiadó gondozásában. Betű és rajz című műhelyvallomásait először a Kriterion 1988-ban, majd a Mozaik Kiadó jelenteti meg 1999-ben.
Művészi tevékenységét a Román Kultúrális Érdemérem I. fokozatával (1968), Magyarországon Munkácsi Mihály díjjal (2000) és a Román Kultúrális Minisztérium Nemzeti Nagydíjával (2003) ismerik el. Az újjáalakult Barabás Miklós Céh tagja.
Demeter Ervin
Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön végezte;
1952 -1958 kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán
1957 Ion Andreescu ösztöndíj
1968-ban A Kulturális Érdemérem I. fokozata
2000-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott
2003-ban könyvgrafikai munkássága elismeréseként a román kulturális minisztérium nemzeti nagydíjjal tüntette ki.
1965 Kolozsvár - Kisgaléria
1975 Kolozsvár - Korunk Galéria
1975 Csíkszereda
Barcelona 1974, 1975,
Varsó, Bécs, Stockholm 1976,
Dortmund 1977, Helsinki 1978,
Moszkva,Pozsony 1979