Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerkesztőségünk örökös tagja, kollégánk, barátunk, tanítómesterünk, id. ESSIG JÓZSEF 2020. november 23-án elhunyt.

Lélekben a gyászoló család mellett vagyunk!

Emlékét örökre megőrizzük!

NEKROLÓG

Essig József1938. június 18-án született az Arad megyei Fazekasvarsándon, evangélikus lelkészi családban.

Az elemi osztályokat szülőfalujában végezte, majd Aradra, a Magyar Fémipari Középiskolába iratkozott be, végül az Aradi Vegyes Líceumban érettségizett 1956-ban.

Édesapja példáját követve, 1956 őszén beiratkozott a Kolozsvári Protestáns Teológia Evangélikus Karára. Elvégezte a papi szemináriumot, de végül mégis is úgy döntött, hogy új pályát választ, művészi adottságait és a képzőművészet terén szerzett ismereteit helyezte előtérbe.

Gyerekkorától nagy érdeklődést mutatott a technika vívmányai iránt, így amikor már anyagilag megengedhette magának, fényképezőgépet vásárolt. Első fotóit a családban készítette, ám hamarosan felfedezte a képrögzítés emlékmegőrző, dokumentáris értékét, és ellenállhatatlan késztetést érzett arra, hogy az élet fontos momentumait megörökítse, és az utókornak átmentse. Önképző körökben, a kolozsvári fotóskör tagjaként gyarapította szakmai tudását, míg elérte azt a szintet, hogy az országos megmérettetéseken 18 alkalommal díjazták munkáit.

1990-ben, a változások után videót vásárolt, és belekezdett a mozgókép, a filmkészítés rejtelmeinek tanulmányozásába. A fotográfiában szerzett tapasztalata nagyban elősegítette filmes karrierjének kibontakozását. Csép Sándor felkérésére 1990. március 15-től a Kolozsvári Televízió magyar adásának operatőre lett, ahol nagyon sok értékes filmet alkotott operatőrként, rendezőként, vagy szerkesztőként. Essig Józsefet a portré, a filmes esemény-bemutató és a dokumentumfilm érdekelte leginkább, azok az emberközeli műfajok, amelyek kiemelnek egy-egy rendkívüli személyiséget, embereket, vagy közösségeket a mindennapok küzdelmeiből, és példaként szolgálnak a jövő generációja számára.

Filmjeinek nagy része az erdélyi magyar kissebbség életének eseményeit, hétköznapjainak fontosabb momentumait mutatta be.

Essig József többször is mondta, hogy nem szívesen áll a kamera elé. Ő inkább a kamera mögül szerette figyelni a világot. A Román Televízió kolozsvári területi stúdiójánál eltöltött évek alatt készült filmjeinek egy részét hazai és magyarországi szakmai fesztiválokon díjazták.

1992-ben elnyerte a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) operatőri díját.

2000-ben nyugdíjazták a kolozsvári televíziótól, ám haláláig hűséges külső munkatársa maradt a stúdiónak.

2001-ben létrehozta a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítványt. Az itt kifejtett tevékenységét és sikereit tartotta élete legfontosabb megvalósításának.

Már az első évben, az alapítvány névadójának születése 110. évfordulóján megszervezte a Reményik Sándor Konferenciát és Emlékünnepséget „Egy lángot adok, ápold, add tovább címen”, amelynek éves sorozata a mai napig az alapítvány egyik legjelentősebb tevékenysége.

Feleségével, Essig-Kacsó Klára képzőművésszel együtt immár 25 éve éltetik a Zsoboki Képzőművészeti Alkotó- és Fotótábort, amelynek műveit évente kiállítás keretében tárta a nagyközönség elé, lehetőséget biztosítva ez által a kevésbé ismert alkotók és fiatal művészek népszerűsítésére.

Kiállításokat szervezett a Lutheránus Püspökség udvarán található Reményik Sándor Galériában, majd a saját lakásának alagsorában megnyitott STARS (Studio Art Reményik Sándor) Pincegalériában is.

Mindezek mellett mindig időt szakított arra, hogy a fiatal pályakezdő fotósokat, filmeseket hasznos tanácsokkal segítse, irányítsa, ezzel is gyarapítva, elősegítve szakmai ismereteiket, tudásukat, fejlődésüket.

Fáradhatatlan közéleti tevékenységéért 2017-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Janovics Jenő-díjban részesítette.

Kultúramegőrző tevékenységéért 2019 októberében megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet.

Essig József folyamatosan a jövőt építette, mindvégig a jövő számára munkálkodott. A pályakezdők felkarolásán túl egy felbecsülhetetlen értékű archívumot hozott létre, amelynek segítségével visszaforgatható Kolozsvár és a megye társadalmi, kulturális, művészeti élete az 1989-es változásoktól napjainkig. Tette mindezt önfeláldozó jósággal és szerénységgel.

A Román Televízió kolozsvári stúdiójának munkatársai főhajtással búcsúznak kollégájuktól, barátjuktól, tanítómesterüktől. Szellemi és emberi hagyatéka általunk is tovább él!

Lélekben családja, felesége, Klári, fiai és unokái mellett vagyunk!

Nyugodjék békében!

2020. november 23. - Kolozsvár