2010. február 19. 17:49, utolsó frissítés: 2010. február 20.
12:38
A művészi individualizmus korában ritka, hogy egymás mellett tudjon
alkotni egy család három tagja.
A Baász névről rendhagyó módon nem Imre jut eszembe először, hanem
Szigeti Pálma, kétszer: mint képzőművész, a maga meseszerű, játékos
stílusával, és mint a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum
tanára, aki arra bátorította diákjait: akarjanak és merjenek
kísérletezni.
A kolozsvári Művészeti Múzeum kiállítása szintén kétszer különleges:
egymás mellett látom egy képzőművész-család három tagjának alkotásait,
ugyanakkor a Bánffy-palota termeiben látom vendégeskedni
Sepsiszentgyörgy művészeti életének egy meghatározó darabját.
A közel húsz éve elhunyt Baász Imre, valamint Sepsiszentgyörgyön élő
özvegye, Baász Szigeti Pálma és lányuk, Baász Orsolya műveivel ebben a
sorrendben találkozik a látogató.
Baász Imrét Călin Stegerean
múzeumigazgató karizmatikus embernek és erős üzenetű alkotónak, Szőcs
Géza
tekintélyt nem ismerő energiabombának nevezte.
Stegerean személyes ismeretségüket felelevenítve helyezte el Baász Imrét
a kommunista rendszerhez való viszonyulása és a Sepsiszentgyörgy
művészeivel, illetve a teljes várossal való kölcsönhatása
keresztmetszetében. “Úgy éreztük, az árral szemben haladunk, büszkék
voltunk arra, amit a sepsiszentgyörgyi művészi közösség szakadárságának
éreztünk” - fogalmazott a múzeumigazgató.
Kiemelte, Baász Imrét az új művészeti kifejezési módokkal: a
performanszokkal, installációkkal, objektumokkal való kísérletezés
jellemezte. A kiállítás a hetvenes, nyolcvanas években készült
alkotásaira helyezi a hangsúlyt.
Baász Szigeti Pálma műveit Stegerean a művészet és a giccs viszonyának
kutatásával, játékossággal, felforgató üzenetekkel jellemezte. Szőcs
Géza ugyanakkor a mesét választotta művészetének kulcsszavául:
“illusztrációk egy enigmatikus transzszilván narratívához”,
fogalmazott.
Baász Orsolya művészete erős, dinamikus, életteli – mondta a
múzeumigazgató, míg Szőcs Géza hangsúlyozta: a két képzőművész gyermeke
saját autonómiájára volt utalva, hogy megtalálhassa saját hangját,
közvetíthesse saját üzeneteit. A művészi individualizmus korában ritka,
hogy egymás mellett tudjon alkotni egy család három tagja, hívta fel a
figyelmet Székely Sebestyén György művészettörténész.
A kiállítás akár Minotaurusz labirintusaként is felfogható, amelyben
vörös fonalként a három alkotót összefűző, személyes és művészi kötelék
húzódik. Vagy akár azt is megkérdezheti magától a látogató: létezik
egyáltalán ez a kötelék?
Ki hatott kire és hogyan? Ki kellett nőnie Baász Imre árnyékából Szigeti
Pálmának és Orsolyának – vagy inkább beleépítették ezt az árnyékot
saját mondanivalójukba? De lehet találgatni is, mivel lepi majd meg a
közönséget a legifjabb, kéthónapos Baász.
Baász Imre, Baász Szigeti Pálma és Baász Orsolya kiállítása március
21-éig látogatható
Fülöp Noémi
