Gy. Szabó Béla az erdélyi fametszés
megújítója és legjelentősebb XX. századi mestere. Életműve figyelemre
méltó. Alkotói tevékenysége során 1400 fametszetet, 15.000 szén- és
tusrajzot, közel 200 olajképet, 2000 pasztellt készített.
A kiállítást dr. Lucian Nastasă-Kovács, múzeumigazgató, dr. Bordás Beáta
művészettörténész, a kiállítás kurátora és Ferenczy Miklós lelkész, a
Gy. Szabó Béla hagyatékának őrzője méltatta.
Ferenczy Miklós, Gy. Szabó Béla munkáiból jelentős számú alkotást
adományozott a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak. Lucian Nastasă-Kovács
múzeumigazgató köszönetet mondott a felajánlott adományokért. A tárlat a
Kolozsvári Magyar Napok programjának részét képezi. Ez alkalommal a
Mega Kiadó gondozásában „Gy. Szabó Béla kiállítás” címmel katalógus
készült, amelynek fedőlapján „Látomásos önarckép” (1961), a hátlapján „A
művész kezében az ezredik fametszetével” („Önarckép vízesésnél”, 1968)
alkotásokról, Feleki István által készített reprók láthatók. Bordás
Beáta írta és szerkesztette a katalógus szövegét.
A barangolásnak és önmaga keresésének művészi megörökítése
A kiállítás a művész két témájára – a barangolás és önmaga keresése – összpontosít. A barangolás témakeresést is jelentett, mely során az új helyeket, élményeket különböző technikával készült alkotásokban örökítette meg. Olaszországban, Bulgáriában, Belgiumban, Szovjetunióban, Kínában, Mexikóban való tanulmányútja, tartózkodása során az élményeit rajzban, pasztellben fejezte ki. Az önmaga keresése a különböző technikával (szén- tusrajz, pasztell, olajkép, fametszet) készült önarcképekben fejeződött ki – mondta Bordás Beáta. „A barangolás (az úti élmények, valamint a meglátott és átérzett táj ábrázolása) és az önarckép témáin alapuló kiállítás úgy próbál végigvezetni Gy. Szabó Béla
életművén, hogy a sűrített szubjektív válogatásból mégis kirajzolódjon a művészi pálya fejlődésének íve.” A tárlat anyagát kevésbé ismert, eddig nem látott, nem kiállított alkotások, olajfestmények, a művész személyes tárgyai és munkaeszközei alkotják. Bordás Beáta és Ferenczy Miklós válogatta a kiállításon bemutatott alkotásokat, és rendezte a tárlatot.
Gy. Szabó Béla képeit ismerik a nagyvilágban
Gy. Szabó Béla (1905, Gyulafehérvár- 1985, Kolozsvár) romániai magyar
grafikus. Már középiskolás korában kiderült, hogy jól rajzol. Tanára,
Reithofer Jenő foglalkozott vele. Egyetemi tanulmányait a budapesti
Műszaki Főiskolán végezte, gépészmérnöki oklevelet szerzett. Kolozsváron
tervező gépészmérnökként dolgozott, közben szabadidejében rajzolt.
Mivel 1933-ban a munkahelye megszűnt, csak a művészetnek élt. 1934-ben
rendezte meg az első egyéni kiállítását. A múlt század ’30-as- 40-es
éveiben szociális témák érdeklik- mondta Bordás Beáta. Kiadta a Liber
Miserorum (Szegények könyve) című albumot (50 kisméretű fametszettel). A
gyár környéki szegénységet ábrázolja szénrajzban és pasztellben.
Külföldi útjait rajzban, pasztellben, olajképekben örökítette meg.
Olajképeket 1945 után nem készített. Távol-keleti utazásaival
kapcsolatos élménybeszámolója írásban és képekben fejeződik ki. 1960-ban
jelent meg a „Kínai útivázlatok” című albuma magyar nyelven.
Illusztrálja Dante Isteni színjátékát, 20 fametszettel, amelyek 1976-ban
albumban jelentek meg (La Divina Commedia). A mexikói tél című
útikönyve (1974) szénrajzokkal, pasztellekkel, fametszetekkel fejezi ki a
tapasztalatait. A Gy. Szabó Béla kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok
programjában is szerepel.
Ferenczy Miklós lelkész, a Gy. Szabó Béla hagyatékának gondos őrzője
számtalan kiállítást szervezett a mester műveiből. Óriási hagyaték
maradt. Személyes vágya, hogy az 1977–1978-ban készült, 22 metszetlapot
tartalmazó Jelenések könyvének anyagát albumba is megjelentesse. Gy.
Szabó Béla halála után számtalan kiállítást rendeztek a munkáiból. A
2017 augusztus 3-án nyílt 111. tárlat megnyitóján nagyszámú közönség
vett részt.
Beszélgetés közben is rajzolt.
Bár neves, világszerte ismert
személyiség volt, én a ’60-as évek elején roppant szerény emberként
ismertem meg. Gy. Szabó Béla műterme a Bánffy-palota hátsó részének,
Bolyai utcára nyíló részében volt. Számtalanszor meglátogattam. Mint az
Igazság fotósa, előkészítettem a lap számára a képanyagot. Bármikor, ha
kérdéssel fordultam hozzá, figyelmesen meghallgatott, elmondta a
véleményét, keresve a megoldásokat. Nem volt beszédes típus. Egyik
beszélgetés során megkérdezte, hogyan képzelem el a kép- sokszorosítás
felgyorsításának a folyamatát. Beszélgetés közben is rajzolt. „Kicsi”
dolgokra is odafigyelt. Munkáin észrevehető a gondosság. Az addigi
gyakorlattól eltérően, a kész dúcot 40 lehívás után nem semmisítette
meg. Szociális érzékenységét bizonyítja az a tény, hogy vidéki gyermekek
számára anyagi támogatást biztosított a továbbtanulásukhoz. Szívélyesen
fogadta a végzős diákokat, akik a ballagási kártyájukra Gy. Szabó Béla
Ex librisét tették.
A Gy. Szabó Béla emlékét felidéző tárlat maradandó művészi élményt jelentett a közönségnek.
Csomafáy Ferenc
http://www.erdon.ro/barangolasok-gy-szabo-bela-muveszeteben/3575520
