A Vetró képzőművészdinasztia már három generáció óta cáfol rá arra a
sztereotípiára, hogy a nagy mesterek mellett fiaik nehezen tudnak
kibontakozni. Sőt, már a 4. generáció is kialalkulóban van. A
művészcsalád nevének letéteményese Vetró Artúr szobrászművész. Ő
művészetelméleti írások egész sorát hagyta fiára, Vetró Andrásra, aki az
otthon légkörével szívta magába az alkotás szenvedélyét. Erre
erősítettek rá a családi barát, Nagy Imre festő társaságában, Zsögödön
töltött nyarak. Nem csoda tehát, hogy az út egyenesen a kolozsvári
képzőművészeti főiskolára vezetett. Majd Kézdivásárhelyre, a céhes
városba, ahol Vetró András több mint négy évtizede tanít és alkot
rendületlenül. Műtermét történelmi személyiségek potréi, női torzók,
anyaságszobrok, korlátaikat feszegető mitológiai hősök, bohócok, vagy
épp a Don Quijote kalandjaiból ihletett plasztikák népesítik be. Egy
napra mi is vendégei voltunk, s míg egy szobrot mintázott ihletről,
alkotásról, családról, kapcsolódásokról beszélgettünk és ellátogattunk
az Erdélyi Művészeti Központban 2019 nyarán megrendezett kiállítására.
M PORTRÉ - 25'56"
Készítették:Vargyasi Levente, Bán József, Nagy Enikő
Fordították: Csendes Mária Dolores, Szakáts Zoltán
