
Otthonias tárlatnyitó a Bernády Házban (Fotó: Bálint Zsigmond)
Tudósítás már volt a megnyitóról, most közelítsünk lazábban a BMC
marosvásárhelyi tárlatához. Az sem baj, ha hátrább vonul a szakszerűség.
Mert előtolakodott a 21-es. Véletlen, hogy ennyien jelentkeztek a Maros
megyei csoport második közös kiállításán, de miért ne hinnénk magunk is
a bűvös szám erejében, és ruháznánk át a neki tulajdonított
sajátosságokból valamennyit a tárlatra is? Nem vagyok jártas a
számmisztikában, de azt tudom, hogy úgy tartják, a 21 sikert,
szerencsét, felívelő karriert, győzelmet sugall. Mindez persze
felmerülhet a kiállítás nézőiben anélkül, hogy megszámolnák, hány festő,
szobrász, grafikus, textil- vagy keramikusművész, fotós állította ki
munkáit. Mert némi babonával tetézve, vagy annak teljes hiányával is
nyilvánvaló, hogy a Barabás Miklós Céh rangjához, legjobb hagyományaihoz
illő munkáikkal az alkotók alaposan rászolgáltak a sikerre, a jelek
szerint a rendezvény szerencsés csillagzat alatt lépett az évi
rendszeresség felfelé ívelő útjára, amit látványként, üzenetként
felkínál a közönségnek, az mindenképpen megérdemli a figyelmet,
elismerést. A jelenlegi kiállításon az érett művészet, a biztos érték s
az ezt nagy igényességgel megteremtő idősebb nemzedék dominál, de a BMC
bizonyára megtalálja a módját, hogy a következőkben minden generáció, az
egészen fiatalok legjobbjai is bekapcsolódhassanak ezekbe a csoportos
megmérettetésekbe. Nyilván így is mindazoknak ajánlható, hogy
felkeressék a Bernády Ház kiállítótermeit, akik vonzódnak a széphez, a
tárlat ugyanis egyértelműen a klasszikusan értelmezett szépség jegyében
fogant. Színesen, sokféleképp, műfaji és stiláris változatossággal,
érzelemre, értelemre egyaránt hatva, széles hangulati palettán képviseli
mindazt, ami emberi.
Mindenki hű önmagához, a bemutatkozókat nem kötötték ilyen-olyan
szempontok, műveikből erőltetés nélkül kirajzolódik ars poeticájuk.
Névsorukat alfabetikus sorrendben rögzítette a résztvevői lista,
közöljük így e kis rendhagyó tárlatkrónikában is. Bálint Károly
plasztikái ezúttal is a női szépség és érzésvilág kishimnuszai. Bálint
Zsigmond fotói a hagyományos székely faluvilágot hozzák elénk. Bandi
Kati pasztellkrétával és pasztellszínekben rögzítette gyergyói emlékeit.
Barabás Éva ragyogó olajkompozíciói idő és tér végtelenjébe ragadnak
magukkal. Baróthi Ádám képben, domborműben is elénk tárja élményeit.
Bocskay Vince a nagy háborúra, az I. világégés tragikumára emlékeztet
Pax Trianonae című ötletes térplasztikájával. Csíky Szabó S. Ágnes
Profán metamorfózisa ismét különleges erővel, inventivitással nyűgözi le
a szemlélőt. Fekete Zsolt táj és népművészet vonzásában festette meg
képeit. Gyarmathy János míves, groteszk kisplasztikái a nagy elődök
előtti tisztelgését is kifejezésre juttatják. Haller József újra elámít,
mennyire kiapadhatatlanok az ihlet- és energiaforrásai. Hunyadi László
Menyecskéje ismételten eszébe juttatja a nézőnek, hogy a szobrász a
portrézás utolérhetetlen mestere. Hunyadi Mária szokatlan módon,
festménnyel lepi meg híveit. Kákonyi Csilla folytatja festői
nagyvállalkozását: emberi színjátékában mindegyre gyarló önmagunkkal
szembesít. Legújabb festménye, a Humán törmelék is döbbenetes alkotás.
Kolumbán Kántor Árpád Mesebeli lénye ötvösművészetünk egyik valóban
kiváló, reprezentatív darabja. Kolumbán Kántor Zita textilinstallációja
felbomló, eltűnő múltunkat, bizonytalan jelenünket ötvöző különös
Kártyavár. Major Gizella lírai finomságú pasztellálmai mintha éteri
zenét sugároznának. Moldován Mária Király-királynője most újra
festményen és nem kerámiában kelti életre a mesék birodalmát. Nagy Dalma
egyre magabiztosabban győz meg arról, hogy a textilművészek sikerrel
képesek versenyre kelni festő kollégáikkal. Pokorny Attila hatalmas
printen mutatja be, hogy a land-art is ugyanolyan alkotó szenvedélyre
képes hevíteni az alkotóművészt, mint a monumentális szobrászat. Sajgó
Ilona pedig azt bizonyítja, hogy a természet éppúgy festmény, mint
faliszőnyeg alkotására ösztönözheti a művészt. Sánta Csaba Hét ördöge
ötletességről, bronzöntő tudásról egyaránt tanúskodik. Minderről jobb,
ha személyesen is meggyőződik, kedves olvasó.
N.M.K.
Fotók: Bálint Zsigmond
