Érzések, formák, látomások – a STUDIO 9 kiállítása Csíkszeredában A tárlatot Székedi Ferenc méltatta, kiemelve a kiállított alkotások művészi értékét FOTÓ: NAGY LILLA A barátságos tér, amely most új otthona lett a Hargita Megyei Kulturális Központnak, május 29-én képzőművészeti találkozóhellyé alakult át. Itt nyílt meg a STUDIO 9, a közel húsz éve működő csíkszeredai művészeti műhely legújabb tárlata is. Nagy Lilla 2025. május 30., 14:00 A megnyitón Fülöp József képzőművész, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa köszöntötte a jelenlévőket, majd Székedi Ferenc méltatta a hét kiállító művész munkáit – emberközeli hangon, mégis mély szakmai elköteleződéssel. A STUDIO 9 neve mára nem a taglétszámot, hanem egyfajta elhivatott, közösségi alkotói attitűdöt jelöl. A kezdetekre visszatekintve látható, hogyan alakultak ki az önálló művészi karakterek. Ahogy Székedi Fernec a megnyitóbeszédében hangsúlyozta: nem közös iskolát vagy stílust képviselnek, hanem egyfajta szakmai szövetséget, ahol az igényes munka, a kiállításokban való közös jelenlét és a hivatástudat az összetartó erő. Váncsa Mónika alkotásaiban a szimbólumok és a metaforák eszközével élt FOTÓ: NAGY LILLA Alkotások az érzékelés határán A látogatót elsőként Szabó Árpád festményei fogadják. Az egyik központi darab A tó szelleme, amely látomásos színvilágával és sűrű kompozíciójával a természet és az emlékezet peremvidékeire vezeti a nézőt. Nem illusztrál, nem mesél – inkább sejtet, rezonál. Képein a belső táj vize csillan meg, ott, ahol a gondolat már képpé alakul, de még őrzi a nyelv előtti intenzitást. Mellette Ráduly Mária Piroska absztrakt kompozíciói – festmények és egy figyelemre méltó fém térplasztika is – a tiszta festői nyelv lehetőségeit kutatják. Képein az érzelem és a kompozíció feszültsége dominál: az elvont formák mögött sokszor emberi vívódások, asszociatív lelki rétegek sejlenek fel. Xantus Géza munkáiban az erős vonalak, mégis a homályos tér, a misztikum jellemző FOTÓ: NAGY LILLA Az anyag és a forma drámaiságát Gergely Zoltán rozsdás vasból épített kompozíciója is továbbviszi. A tér klasszikus arányait tudatosan megbontó formai játék mintha a rend és a káosz határán egyensúlyozna. Itt már nemcsak szobor, hanem épített gondolat jelenik meg, amely a néző saját belső rendkeresésére is reflektál. A Cerberus című fémplasztikája a görög mitológiából ismert alvilági őrzőkutya képén keresztül az életünk útjába gördülő akadályokról, belső és külső démonainkról beszél – mindenekelőtt szobrászati erővel és súllyal. Gergely Zoltán fémből készült alkotását a görög mitológia ihlette FOTÓ: NAGY LILLA Ezzel éles, mégis szervesen kapcsolódó kontrasztban jelennek meg Bara Barnabás expresszív szobrai, amelyek Aszály című együttesként jelennek meg a kiállítótérben. A szoborcsoport nemcsak az éghajlati kiszáradásra utalhat, hanem a lélek aszályaira is – azokra a belső válságokra, amikor csak a másik ember pillantása, az égre emelt tekintet, vagy egy kéz mozdulata jelenthet menedéket. Bara Barnabás szobrai a lelki aszály témáját dolgozzák fel, miközben a fikurákban ott a fentiekbe vetett bizalom jele FOTÓ: NAGY LILLA Jelképek, játékok, visszatekintések Váncsa Mónika finoman szerkesztett, mégis ötletgazdag képei metaforákkal, jelekkel, szimbólumokkal telítettek. Nem nehézkes filozofikus kérdéseket vetnek fel, hanem játékos vizuális feladványokként működnek. A sors, a vágy, a hit vagy a hiány témái úgy jelennek meg bennük, hogy a szemlélőnek nem kérdésekre, hanem érzésekre kell válaszolnia. Gergely Miklós Csaba virágcsendéletei a klasszikus realizmus világát idézik FOTÓ: NAGY LILLA Ugyanilyen finom, ám egészen más regisztereken szólalnak meg Gergely Miklós Csaba virágcsendélet-variációi. Első pillantásra klasszikus műfaji képek – mintha a 19. századi realizmus szelleme köszönne vissza –, ám a részletekben, az elrendezés finomságaiban ott rejlik a kortárs reflexió. A „semmiből” megfestett virágok nem díszítenek, hanem tükröt tartanak: az elmúlás, az illúziók bomlása és a szépség iránti vágy ott pulzál minden ecsetvonásban. Szabó Árpád festményei nem mesélnek, sokkal inkább sejtetnek FOTÓ: NAGY LILLA A kiállítótér másik oldalán Xantus Géza misztikus színvilágú munkái láthatók. A barnás, zöldes és sárgás tónusok mögött vallási, spirituális motívumok rejlenek – nem direkt módon, inkább belső világként. Az úton című festménye különösen figyelemre méltó: egyfajta egzisztenciális kettősséget jelenít meg, ahol az emberi léptékű figurativitás egy transzcendens távlatba oldódik. Több mint kiállítás A kiállítás egyúttal üzenet is: a Megyeháza Galéria felújítása miatt kiesett tér ellenére a képzőművészet él, és az intézmények is készek teret nyitni neki. A Hargita Megyei Kulturális Központ új székhelye nemcsak befogadó helyszín, hanem inspiráló háttér is lett a STUDIO 9 számára. A kiállított alkotások 2025. június 25-ig tekinthetők meg FOTÓ: NAGY LILLA A kiállítás június 25-ig látogatható, hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között. Aki betér, nemcsak képeket vagy szobrokat lát – hanem személyes történeteket, érzéseket, gondolatokat, amelyek művészi formába sűrűsödve szólnak arról a világról, amelyben együtt élünk. (Forrás: Székelyhon.ro → https://szekelyhon.ro/liget/studio/erzesek-formak-latomasok-n-a-studio-9-kiallitasa-csikszeredaban)