– Ebben a világban a kisegér szarvasnak álmodja magát, romantikus farkasok néznek ránk a falról, és szentimentális oroszlánok társaságában lehetünk – hangsúlyozta a műkritikus, majd hozzátette: tökéletes harmónia fedezhető fel a szobrok és a táblaképek között, irodalmi hasonlattal élve „a két Kőmíves összetanakodék, és nem Déva várát emelték fel emberáldozatokkal, hanem komoly munkával létrehozták ezt a tárlatot”. – Kőmíves Miklós térben fogalmazta meg ezt a különleges világot, bámulatos manualitással, spontaneitással, kis állatfiguráit pedig fantáziával, eredetiséggel faragta ki. Emberi tulajdonságokkal rendelkező állatfigurákat, fantázialényeket hozott létre – értékelte Németh Júlia. Kőmíves Andor festményeivel kapcsolatban a játékosság és a filozófia találkozását említette, amelyre líra, bő humor és olykor egészen a szarkazmusba hajló irónia jellemző.
Az alma nem esett messze a fájától, de szerencsére Kolozsvárig gurult, vélekedett Dorel Găină fotóművész, a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem tanára, utalva a két művész nagyenyedi származására.
Munkájukat, amellyel a mostani tárlatot megszervezték, paradicsomteremtésnek nevezte, amely ugyanakkor a világ létrehozásával is összefügg: Isten is jókedvében teremtette a világot. Apa és fia művészi egyenlőségének sikeres működését emelte ki Kőmíves Andor, aki a jelenlévőknek is köszönetet mondott, amiért megtisztelték jelenlétükkel a tárlatmegnyitót.
A kiállítás június 3-ig, hétfőn és pénteken 11 és 13, valamint szerdán 16 és 18 óra között tekinthető meg a Farkas/Kogălniceanu utca 27. szám alatti Barabás Miklós Galériában, a betérők szerdánként Kőmíves Andorral is találkozhatnak.
