„Adni kell magunkból, másokért”


Egyed Pter s Vetr Andrs httrben a Kurszk-tma kapcsn szletett mvek  FOT ROHONYI D IVN
Egyed Péter és Vetró András, háttérben a Kurszk-téma kapcsán született művek – FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN

„Vannak adósságaim Kolozsvár felé, hiszen itt nevelkedtem, itt szívtam magamba a szellemi táplálékot, ezért is tettem eleget a Kolozsvár Társaság részéről érkezett meghívásnak”, válaszolta Vetró András arra a kérdésre, hogy mivel tartozik annak a városnak, ahol felnőtt. A Kézdivásárhelyen élő szobrászművésszel szombaton délután találkozhattak az érdeklődők a Kolozsvár Társaság székhelyén, a rendezvényen Egyed Péter író, filozófus beszélgetett Vetró Andrással.


Az adósságaiból egy kicsit azért letudott, a Szabó Dezső szobrával, fűzte hozzá, illetve egyéni és édesapjával együtt szervezett kiállításokkal, de úgy érzi, ez nem elég. – Óriási szellemi táplálékot kaptam, elsősorban édesapámtól, ezért amikor valamilyen megnyilvánuláson részt veszek, azt általában mindig apám emlékének szentelem. Itt van valahol most őis, úgy érzem, nem csak az itt látható Ady-szobrával. Azt hiszem, sokkal élvezetesebb lenne az az előadás, amit ő tartana – részletezte a művész.

Szívesen jön Kolozsvárra, mondja, hiszen itt szívta magába a művészetet, de szerencsésnek tartja magát, hogy Kézdivásárhelyre került szobrászként. „Gyönyörűkicsi város, sok terecskével, szerencsés ez a vidék velem, de én is szerencsés vagyok, mert valahogy feküdt nekem ez a történelmi város”. Egyed Péter és Vetró András között baráti kapcsolat alakult ki az idők folyamán, derül ki a beszélgetés indításakor, de szakmai, alkotói téren is közel kerültek egymáshoz, ugyanis Kézdivásárhelyen is bemutatták Egyed Péternek a 23/118. Ballada a Kurszkról címűpoémakötetét, amelyet a 2000-ben szerencsétlenül járt, Kurszk nevűatom-tengeralattjáró tragédiája ihletett. – A kötetet egy csíkszeredai grafikusművész illusztrálta, de ezek fekete-fehér, hangulati illusztrációk, nincs rajtuk emberalak. Bennem azonban felmerült, hogy itt emberek vívtak haláltusát, ez és természetesen a Péter által írt szöveg volt aztán az indíték arra, hogy elkészítsem azt a három darabból álló alkotást, amely a Kurszk tragédiájához kapcsolódik – részletezte a munkák eredetét a szobrász.

Egyed Péter felolvasta a kötet fülszövegét, amelyet a poéma elejére írt, majd hozzáfűzte: soha nem értette meg, hogy tulajdonképpen miért kellett neki erről írni. Mint elmondta, később, „a sors különös kegye folytán”, megszületett a poéma orosz fordítása is, amelyet aztán bemutattak Moszkvában. – Amint ebből a történetből is kiderül, Vetró András művészetére az emberközpontúság jellemző, akár a credójának is lehet tekinteni. Azoknak az embereknek a kínja, az élet-halál harca ihlette meg őt, a létből a nemlétbe való távozást rendkívül plasztikus formában láttatja, buborékok segítségével, de az egész víziója dinamikus, szétfeszíti a dimenziót – méltatta Egyed Péter a kiállított alkotásokat.

Kik voltak a mesterei, mit köszönhet nekik, tette fel a kérdést a beszélgetés moderátora. Vetró szerint Bretter György és Földes László órái fantasztikusak voltak, három egyetemnek a diákjai jártak a kurzusaikra. – Sajnos akkor, diákként nem voltam annyira érett, hogy kérdezni tudjak, most tudnék, bizonyos tapasztalatok után. Azt viszont megjegyeztem, hogy Bretter a „különösség” kategóriáról beszélt, ami a művészeti alkotásnak az egyik lényege, ezt akkoriban nem értettem. Bretter Györgynek én úgy köszöntem meg ezeket a tanításokat, hogy megörökítettem a képmását, emlékplakettként adják a Bretter-díjhoz, de Földes Lászlónak is elkészítettem a szobrát, hálából, remélem majd valahol az is megtalálja a helyét. Egyébként Bretter fogalmazta meg azt a gondolatot is, amelyet én is követek: adni kell magunkból, másokért. Ebben egyfajta Kőműves Kelemen-i gondolat is van, tehát magunkból építkezünk, a legdrágább gyöngyszemeket adjuk abba a falba és abba a műbe, hogy ne omoljon le – magyarázta a szobrászművész. Kedvenc szobrásza egyébként Ernst Barlach, derült ki a beszélgetés alatt, de nagyon szereti Rodin munkáit is, és formailag hatottak rá olyan művészek, mint Constantin Brâncuşi és természetesen Lövith Egon.

Az apja, Vetró Artúr Ady-szobráról beszélve elmondta: szerinte egyike a legszebb Ady-megfogalmazásoknak. – Még most is előttem van, amikor apám ezt készítette. 8–10 éves lehettem és a Bolyai utcai műtermében voltam. Apám előtt Ady halotti maszkja volt, majd átadta azt Perényi János színművésznek, aki szavalt. Az utolsó mosoly, ez volt a vers címe, amit akkor Perényi mondott, „megszépül szatír-arcom”, mondja Ady, és tényleg megszépült. Ennek a versnek az alapján készítette apám az Ady-szobrát. Nagyon nagy élmény volt számomra – idézte fel a művész. Ugyancsak a nagy élmények kategóriájába tartoznak a Nagy Imréhez fűződőemlékei, mint mondta, nyaranként, több éven keresztül a szülei „kiadták” Zsögödre, a székelyek nagy festőjéhez. – Akkor kóstoltam bele tulajdonképpen az alkotás misztériumába, akkor láttam életemben először, véletlenül, egy nagy festőt festeni. Nagyon ritka az a festő, aki megtűr bárkit is maga mellett festés közben. Egyszer aztán véletlenül ott maradtam, és egy órán keresztül álltam mögötte és figyeltem, hogy dolgozik, még a lélegzetemet is visszatartottam, nehogy észrevegye.

Az est során szóba került a 19 éve létezőIncitato nevű, Bálványosfürdőn működőművésztábor, amelynek szervezésében Vetró András is részt vesz, és amelynek témája kizárólag a ló, ehhez társítanak minden évben más-más fogalmat. Ami a terveket illeti, Vetró András elárulta: vannak szunnyadó munkái, amelyek megvalósításra várnak. Pillanatnyilag azonban az aradi múzeumban felfedezett, édesapja által készített, ám megrongálódott szobor – amely Kossu­thot és Bălcescut ábrázolja – kijavításán dolgozik. – Ezt a szobrot, édesanyámmal együtt Kolozsvár városának adományozzuk, csak éppen ki kell öntetni bronzból. A megbékélés legszebb példája lenne ez az 1,20-as méretűalkotás, amely ötven éve alussza álmát. Én megpróbálom feléleszteni, remélem, hogy Kolozsvár segít ebben – magyarázta a szobrászművész.

KÖLLŐ KATALIN

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/65941