BMC tagok

vissza

M. Makkai Piroska 1910-1998

Személyi adatok

Festőművész, grafikus.
Erdélyben született, az idő szerint Magyarországon, egészen pontosan az Osztrák-Magyar Monarchiában, de - a Trianoni Békeszerződés döntésével - , mire eszmélni kezdett, Romániában találta magát, a zsilvölgyi bányavidéken, apa nélkül. Még iskolás se volt, de már csak rajzolni akart, holott képet - református lévén a család, akár csak szentképet is - csak évekkel később látott. A három gyermekkel özvegyen maradt édesanyja nem gondolhatott továbbtanittatására, mindössze kivételesen szép kézirását kamatoztathatta egy ügyvédi irodában. De a gondviselés mégis hozzásegitette ahhoz, hogz Kolozsvárra kerüljön, felvételizzen a Szépművészeti Főiskolára, ahová előképzettség nélkül, minden szabályt mellőzve egyetlen rajza alapján vették fel a román (!) művész-tanárok.
Rajztanári állást azonban nem kapott, a kolozsvári Irisz gyárban lett porcelánfestő.
1935 őszén rajztanári kinevezést kapott a nagyváradi leánygimnáziumba. Ott volt első egyéni kiállitása is: egyetlen éjszakára állitotta ki akvarelljeit az újságiró klubban, s reggelig minden képét megvásárolták - akkor még kedves, bohém, művészeket kedvelő, jórészt magyar város volt Várad.
1938-ban férjhez ment, négy év alatt három gyermeke született, de folyamatosan festett, tanitott, fametszeteket rajzolt-vésett azokban az években is.
1943-ban megjelent Kolozsváron Az Asszony cimű, 26 metszetet tartalmazó albuma az "örök Mellékszereplőről", ahogyan az előszót író Szabédi László nevezi a megértéssel és szeretettel ábrázolt fáradhatatlan anyákat, feleségeket. E munka voltaképp Makkai Piroska egész életén át folytatódik - akár a nagy magyar asszonyok, akár saját önéletrajzi sorozatára gondolunk, akár festményei témáira. Férje ebben az évben bevonul katonának, s a háború végén se kerül haza, rá hárul gyermekei nevelésének gondja.
1944-ben, a háború kényszeritette menekülés végállomásaként Nagybányán telepszik le. Fest, fametszetet készit, rajztanári állást is kap a gimnáziumban.
1949-ben aktív közreműködésével szervezik újjá a régi festőtelepen a nagybányai festőiskolát, ott kapja meg Thorma János műteremlakását, festeni tanitja a tehetséges magyar és román fiatalokat - több tanitványából lesz ismert, neves művész. Rendszeresen kiállit Nagybányán, Erdély nagyvárosaiban, Bukaresteben országos tárlatokon. Állami megrendeléseket kap - és persze kultúrpolitiaki irányitást a szocialista realizmus szellemében, aminek mérsékelt sikerrel képes eleget tenni. Számos egyéni tárlata közül talán legnagyobb örömére szolgált, hogy a zsilvölgyi Lupény városában, ahol hajdan aknász volt az édesapja, 1954-ben ő rendezhette a legeslegelső kiállitást, s a látogatók között akadtak, akik még emlékeztek a családjára, s arra a kicsi lányra...
1955-ben értesitést kap: halottnak tudott férjét rehabilitálta a Szovjetunió és hazohozták a kkolimai rabtáborból - mint magyar hadifoglyot - Magyarországra.
1956-ban gyermekeivel útlevéllel Budapestre utazik. Kérik és megkapják a magyar állampolgárságot, s megadatik az újra egyesült családnak az egyetlen kegy a sorstól: részesei lehetnek az 1956-os forradalom világcsodálta élményeinek.
Élete második felében tehát Magyarországon, Budapesten lakik és dolgozik, állitja ki munkáit Makkai Piroska, de ez a történelem kényszere. 1981-ben, a kolozsvári Korunk Galériában rendezett gyűjteményes fametszet kiállitása alkalmából nyilatkozta: "Ma is csak itt érzem otthon magam" s rendszeresen irt naplójának egyik legmegrenditőbb mondata a kilencvenes évekből: "... már nem látom az erdélyi falvakat".

Tanulmányok

1933-ban kapott diplomát
Az 1934-1935-ös tanévre viszont budapesti Képzőművészeti Főiskolára kap ösztöndijat, ahol Varga Lajos Nándor grafikai osztályába kerül, tőle, a legjobb mestertől tanulja meg a fametszés technikáját.

http://www.makkaipiroska.hu/

Kiállítások / Médiavisszhang

Hírek

Tudoran Klára 2018 November, 20

Horváth Gyöngyvér 2018 Október, 17

Vetró András 2018 Október, 04

Kiállítások

BMC 2018 Május, 08

Ars poetica 2018 Március, 15

BMC 2017 2018 Január, 18