A Kincses Kolozsvár szülöttjéből az évtizedek igazi kézdiszéki székelyt faragott a Kárpátkanyar vidéke. A művész magával ragadó munkásságát és jellemét nem lehet találóbban és tömörebben összefoglalni mint ahogy teszi azt dr. Deák Ferenc szavakba öntve.

„Az ő Don Quijote domborművén keresztül látom az álmaiért harcba induló művészi szerepkört, az Ikaroszként hétköznapok fölé emelkedő szellemembert, vagy a Prométheusz fájdalmát kiálló konok magatartást.

A város centrumát a Vetró-szobrok egy külső gyűrűként veszik körül. Az iskolás diák így egy rendhagyó történelemóra kíséretében bandukol délután haza, és viszi magával nemzeti öntudatunkat megerősítő szabadságharcosok arcait.

Kézdivásárhely centrumát a Vetró-szobrok egy külső gyűrűként veszik körül. Az iskolás diák így egy rendhagyó történelemóra kíséretében bandukol délután haza, és viszi magával nemzeti öntudatunkat megerősítő szabadságharcosok arcait. Sokat tett az 56-os forradalom székely befogadástörténetéért. A kívülről jövő értelmiségi ember felelősségtudatával küzd a régiónk emberének mentalitásáért. Magasra emeli az itt élők szellemi nagyságait, de kitekintéssel bővíti világlátásunk. A közösségeket leépítő nihillel szemben ő egyszerre az önmagát kínzó hérosz és a hagyományőrző honvéd, aki képes a bizakodó hit és a kitartó derű magjait ültetni ifjú szívekbe.”