Sors és jelkép - Erdélyi magyar képzőművészet 1920-tól 1990-ig

2015. április 24. - augusztus 23.

Sors s jelkpA Sors és jelkép. Erdélyi magyar képzőművészet 1920-tól 1990-ig című kiállítás eddig nem látott gazdagságban és új szempontok szerint mutatja be az 1920 és 1990 közötti évek erdélyi magyar képzőművészetét. A megszokott Erdély-sztereotípiák helyett azt a kevéssé ismert, rejtett vagy ismeretlen erdélyi művészetet ismerteti meg a látogatókkal, amely igazi újdonságként hat. Az átfogó igényű tárlat fokozottan támaszkodik az erdélyi (romániai) köz- és magángyűjtemények anyagára. A tárlat kilenc szekciója a legváltozatosabb szempontok szerint mutatja be Erdély magyar művészetének hét évtizedét.

Sors s jelkpAz első egység - Ember a tájban címmel - Nagybánya örökségére és a tájfestészeti hagyományra koncentrál. "A kőben, a fában." című szekció az archaikus kő- és fafaragásnak a modern erdélyi művészetben továbbélő gyakorlatával foglalkozik. A harmadik egység ("Akik előttem jártak") a nagy erdélyi személyiségekről készült portrésorozatokat mutatja be, legyen szó akár történeti panteonról, vagy kortársakat megörökítő szoboregyüttesről. Az első világháború utáni években az erdélyi avantgárd különösen sikeres volt. Az új, szebb világban reménykedő utópiák számára mind az avantgárd elvontsága, mind pedig a neoklasszicizmus objektivitása hiteles művészi kifejezési módokat kínált. Az avantgárd hatásával és a klasszikus tradíció feléledésével is egy-egy kiállítási egység foglalkozik ("Avantgarde sugárzás", Klasszikus értékek nyomában).

Sors s jelkpA realizmus problémája szinte korszakoktól függetlenül örök kérdése a művészetnek. Erdély magyar művészetében is vissza-visszatérő kérdések fogalmazódnak meg a realizmus ábrázolási hagyományában. Mind a művészet és társadalom összefüggését vizsgáló művek, mind a szürrealizmus és a fotórealizmus kritikai tartalma a valóság ábrázolásának más és más felfogásából érthetők meg. Kiállításunknak két nagy tematikus egysége Művészet és társadalom és A realizmuson innen és túl címmel a realizmus e kérdéseit járja körül.

Sors s jelkpAz 1960-as évektől egyrészt nagy reprezentatív megbízások hiányában, másrészt a szigorú művészi cenzúra miatt a grafika megújulásának lehetünk tanúi, ez a témája a nyolcadik Hagyomány és megújulás a grafikában című egységnek. Akár a tipográfiában, akár a grafikai kifejezési eszközök tekintetében az erdélyi grafika nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő. De legalább ennyire jelentős az erdélyi neoavantgárd művészet is, amelynek a diktatúra éveiben sokszor ironikus, sokszor kétértelműségen és félreérthetőségen alapuló szemléletmódja különösen összetett kritikai tartalmak kifejezésére is alkalmas volt. Ezt azonban a hivatalos művészetpolitika egyáltalán nem tűrte. Az erdélyi neoavantgárd különösen izgalmas alkotásait kiállításunk utolsó, "Itt és mást!". Expanzió és kísérletezés című szekciója mutatja be.

Sors s jelkp

A kiállításon mintegy 430 mű - festmények, szobrok, grafikák, plakátok és egyéb illusztrációk - láthatóak. A Galéria saját műveinek bemutatása Sors s jelkpmellett közel nyolcvan hazai és külföldi köz- és magángyűjteményből kölcsönzött műtárgyakat a tárlatra. A vetítőteremben az erdélyi képzőművészet nagy alakjairól, művészcsoportjairól készült portréfilmek, etűdök, rövidebb riportok nézhetők meg. A kiállításhoz gazdag dokumentációt tartalmazó katalógus készül, amely a tárgyalt időszak művészettörténetét, legfontosabb mestereit, intézményeit, csoportjainak történetét dolgozza fel, miközben a legjelentősebb magyarországi és romániai szakemberek, történészek, kultúrtörténészek, irodalomtörténészek bevonásával a problémakörök tágabb, elméleti megközelítésére és reflektív feldolgozásra vállalkozik.A kiállítás kurátora Szücs György, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese.

Sors s jelkpA kiállítás az idei Múzeumok Éjszakája egyik kiemelt programja.

Ferencz I. Szabolcs a MOL-csoport Társasági Kapcsolatok ügyvezető igazgatója kiemelten fontosnak tartja a kiállítás támogatását: "Magyarországról nézve akár úgy tűnhet, mintha az erdélyi kultúra, az erdélyi művészet csupán népművészeti alkotásokból, nosztalgikus hagyományokból állna. A MOL két évtizede jelen van Romániában, ezért volt alkalmunk megtapasztalni, hogy ez korántsem igaz. Az elmúlt száz évben számos területen, többek között a képzőművészetben is, kifejezetten korszerű, progresszív alkotók, igazi európai formátumú gondolkodók gyarapították az erdélyi kultúrát. A MOL-csoport hivatásának érzi, hogy a közép-kelet európai régiónak ezt a korszerűségét, lendületességét, kreativitását megmutassa a világnak, mind az üzletben, mind a kultúrában."

Frigyesy Ágnes felvételeivel

http://www.szekelykor.hu/HIREK/H-106-SorsEsJelkep.html