• 2022. március 23., 21:54
Késekről, bicskákról és egyéb különleges vágóeszközökről tudhattak meg
többet azok, akik kedden este részt vettek Kun Árpád György kolozsvári
késkészítő mester, szobrász előadásán a Bulgakov kávéházban. A
késkészítés fortélyait is megismerhették az érdeklődők.
Kalandozás a kések világában – A késkészítés folyamatát mutatta be Kun
Árpád György kolozsvári szobrászművész
Különféle vágóeszközöket mutatott be a kolozsvári késkészítő mester •
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Míg az átlagember szúró- és vágóeszközökkel kapcsolatos ismeretei
kimerülnek a konyhakés, fejsze, bicska megnevezések szintjén, addig Kun
Árpád György kolozsvári szobrászművész és késkészítő mester kedden este
Kolozsváron tartott bemutatóján
olyan érdekes eszközöket is megismertetett a közönséggel, mint a tanto, a
tomahawk, a bugylibicska, a parang és a bowie kés.
HIRDETÉS
Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör rendezvénye keretében Boros Lóránd
néprajzkutató beszélgetett a szobrászművésszel, aki késeket is készít a
Bulgakov kávéház emeleti helyiségében. A tősgyökeres kolozsvári mester,
művész – akinek munkáit a legtöbben a feketetói vásárból és Kolozsvári
Magyar Napok forgatagából ismerik – bútorgyári munkásként kezdte, majd a
kilencvenes években az Andreescu Képzőművészeti és Formatervezési
Egyetemen tanult szobrászatot, késkészítéssel csak az utóbbi 10–12 évben
kezdett foglalkozni komolyabban – tudtuk meg a beszélgetésből
.
• Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bugylibicska és a késkészítés fortélyai
Kun Árpád György, akinek egyik nagyapja is kovács volt, fiával együtt
vágott bele a késkészítés mesterségébe, mondhatni autodidakta módon
tanulták meg annak a hosszas folyamatnak a különböző fázisait, amely
során a rugóacélból (általában) penge lesz, az agancsból, fémből,
csontból vagy fából markolat, s melynek végén megszületik a kés.
Elmondása szerint térségünkben a késkészítést nagyon kevesen
gyakorolják, de például Magyarországon nagy hagyománya van,
ott szakfolyóiratok is léteznek a témában, illetve késekre, bicskára
specializálódott vásárokat is tartanak. Azt is megtudtuk, hogy a románok
körében az utóbbi években lett népszerű a késkészítés, egyre többen
gyártanak egyedi darabokat, igényes vágóeszközöket.
A bemutató során Kun Árpád György részletesen ismertette a késkészítés
különböző fázisait, attól elkezdve, ahogy kinyújtják a pengének szánt
fémet, edzik – ez a folyamat, ami tulajdonképpen hőkezeléssel történik,
csökkenti az acél keménységét, de épp ezáltal rugalmasabbá és
ellenállóbbá teszi –, csiszolják, pallérozzák, majd ha kész a penge,
összeállítják a kést.
A penge illeszkedhet tüskével a nyélbe, vagy lapokból is állhat a nyél.
A késkészítő mester a közönségnek többféle nyelet is megmutatott, köztük
szarvasagancsból és ébenfából készült darabokat is. Azt is elmondta,
hogy a kések tárolásához készítenek bőrből tokot, hüvelyt is.
Noha inkább késeket készít, bemutatott két igényesen megmunkált
bugylibicskát is. Elmondta, ez az egyik legrégibb bicskatípus, nem
rugóval működik, hanem egy kanálszerű fémdarab akadályozza meg, hogy a
penge a használója kezére csukódjon. Mivel olcsón be lehetett szerezni,
hajdanán minden matróznak, pásztornak ilyen bicskája volt.
Kun Árpád György az utóbbi 10-12 évben kezdett foglalkozni a
késkészítéssel • Fotó: Tóth Gödri Iringó
A keleti filozófia visszaköszön munkáiban is
A beszélgetés során az is kiderült, hogy Kun Árpád György fiatalkora óta
érdeklődik a keleti filozófia, a meditáció iránt, el is végzett egy
többhetes meditációs kurzust Indiában. Érdeklődése munkáiban is
visszaköszön, hiszen
a bemutató okán rögtönzött minikiállításon is szép számmal voltak a
hagyományos keleti vágóeszközök, például egy tantó szamurájtőr, valamint
egy macsétafajta, az úgynevezett parang is, melyet leginkább
Indonéziában, Malajziában használnak.
Kun Árpád György azt is elmondta, hogy számára a kések nem az agressziót
jelenítik meg. Ahogy indiai mestere is rámutatott, ha valaki meg akar
ölni valakit, azt egy darab kenyérrel is meg lehet tenni, valamint egy
konfuciánus szállóige szerint is a veszély nem a késben van, hanem
abban, aki tartja.
Mivel egyedi kései magas áron kelnek el, leginkább gyűjtők, műértők,
külföldi vásárlók érdeklődnek munkái iránt. A késkészítő mester arról is
beszélt, hogy viszonylag kevesen kíváncsiak a szakma fortélyaira, eddig
néhány fiatal kereste fel Donát úti műhelyét, hogy ellesse a mesterség
csínját-bínját.
Tóth Gödri Iringó