Kalandozás a kések világában – A késkészítés folyamatát mutatta be Kun Árpád György kolozsvári szobrászművész

• 2022. március 23., 21:54

Késekről, bicskákról és egyéb különleges vágóeszközökről tudhattak meg többet azok, akik kedden este részt vettek Kun Árpád György kolozsvári késkészítő mester, szobrász előadásán a Bulgakov kávéházban. A késkészítés fortélyait is megismerhették az érdeklődők. Kalandozás a kések világában – A késkészítés folyamatát mutatta be Kun Árpád György kolozsvári szobrászművész

Kalandozs a ksek vilgban  A kskszts folyamatt mutatta be Kun rpd Gyrgy kolozsvri szobrszmvsz
Különféle vágóeszközöket mutatott be a kolozsvári késkészítő mester • Fotó: Tóth Gödri Iringó

Míg az átlagember szúró- és vágóeszközökkel kapcsolatos ismeretei kimerülnek a konyhakés, fejsze, bicska megnevezések szintjén, addig Kun Árpád György kolozsvári szobrászművész és késkészítő mester kedden este Kolozsváron tartott bemutatóján olyan érdekes eszközöket is megismertetett a közönséggel, mint a tanto, a tomahawk, a bugylibicska, a parang és a bowie kés. HIRDETÉS Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör rendezvénye keretében Boros Lóránd néprajzkutató beszélgetett a szobrászművésszel, aki késeket is készít a Bulgakov kávéház emeleti helyiségében. A tősgyökeres kolozsvári mester, művész – akinek munkáit a legtöbben a feketetói vásárból és Kolozsvári Magyar Napok forgatagából ismerik – bútorgyári munkásként kezdte, majd a kilencvenes években az Andreescu Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen tanult szobrászatot, késkészítéssel csak az utóbbi 10–12 évben kezdett foglalkozni komolyabban – tudtuk meg a beszélgetésből

. • Fotó: Tóth Gödri Iringó

Bugylibicska és a késkészítés fortélyai Kun Árpád György, akinek egyik nagyapja is kovács volt, fiával együtt vágott bele a késkészítés mesterségébe, mondhatni autodidakta módon tanulták meg annak a hosszas folyamatnak a különböző fázisait, amely során a rugóacélból (általában) penge lesz, az agancsból, fémből, csontból vagy fából markolat, s melynek végén megszületik a kés. Elmondása szerint térségünkben a késkészítést nagyon kevesen gyakorolják, de például Magyarországon nagy hagyománya van, ott szakfolyóiratok is léteznek a témában, illetve késekre, bicskára specializálódott vásárokat is tartanak. Azt is megtudtuk, hogy a románok körében az utóbbi években lett népszerű a késkészítés, egyre többen gyártanak egyedi darabokat, igényes vágóeszközöket. A bemutató során Kun Árpád György részletesen ismertette a késkészítés különböző fázisait, attól elkezdve, ahogy kinyújtják a pengének szánt fémet, edzik – ez a folyamat, ami tulajdonképpen hőkezeléssel történik, csökkenti az acél keménységét, de épp ezáltal rugalmasabbá és ellenállóbbá teszi –, csiszolják, pallérozzák, majd ha kész a penge, összeállítják a kést. A penge illeszkedhet tüskével a nyélbe, vagy lapokból is állhat a nyél. A késkészítő mester a közönségnek többféle nyelet is megmutatott, köztük szarvasagancsból és ébenfából készült darabokat is. Azt is elmondta, hogy a kések tárolásához készítenek bőrből tokot, hüvelyt is. Noha inkább késeket készít, bemutatott két igényesen megmunkált bugylibicskát is. Elmondta, ez az egyik legrégibb bicskatípus, nem rugóval működik, hanem egy kanálszerű fémdarab akadályozza meg, hogy a penge a használója kezére csukódjon. Mivel olcsón be lehetett szerezni, hajdanán minden matróznak, pásztornak ilyen bicskája volt.

Kun Árpád György az utóbbi 10-12 évben kezdett foglalkozni a késkészítéssel • Fotó: Tóth Gödri Iringó

A keleti filozófia visszaköszön munkáiban is A beszélgetés során az is kiderült, hogy Kun Árpád György fiatalkora óta érdeklődik a keleti filozófia, a meditáció iránt, el is végzett egy többhetes meditációs kurzust Indiában. Érdeklődése munkáiban is visszaköszön, hiszen a bemutató okán rögtönzött minikiállításon is szép számmal voltak a hagyományos keleti vágóeszközök, például egy tantó szamurájtőr, valamint egy macsétafajta, az úgynevezett parang is, melyet leginkább Indonéziában, Malajziában használnak. Kun Árpád György azt is elmondta, hogy számára a kések nem az agressziót jelenítik meg. Ahogy indiai mestere is rámutatott, ha valaki meg akar ölni valakit, azt egy darab kenyérrel is meg lehet tenni, valamint egy konfuciánus szállóige szerint is a veszély nem a késben van, hanem abban, aki tartja. Mivel egyedi kései magas áron kelnek el, leginkább gyűjtők, műértők, külföldi vásárlók érdeklődnek munkái iránt. A késkészítő mester arról is beszélt, hogy viszonylag kevesen kíváncsiak a szakma fortélyaira, eddig néhány fiatal kereste fel Donát úti műhelyét, hogy ellesse a mesterség csínját-bínját.
Tóth Gödri Iringó