Forró Ágnes képírott vallomásai


Cseh Katalin s Forr gnes a megnyitn - HORVTH LSZL
Cseh Katalin és Forró Ágnes a megnyitón - HORVÁTH LÁSZLÓ

A kiállított munkák hangulatához illő, meghitt, baráti légkör jellemezte Forró Ágnes Világom, világa című pasztellkiállításának szerda esti megnyitóját a Györkös Mányi Albert Emlékházban.

Az egybegyűlteket Kós Katalin, az intézmény vezetője köszöntötte, aki bevezetőjében ismertette a művész életútját és pályájának sajátos alakulását, amelyben a művészi alkotómunka mellett a képzőművész művészetterápiás tevékenysége is fontos szerepet játszott. Ugyanakkor Forró Ágnes sokoldalúságára is felhívta a figyelmet.

A kiállítást méltató Németh Júlia műkritikus hasonló megállapításra jutott, hangsúlyozva, hogy a művész kerámiában, grafikában és festészetben egyaránt otthonosan mozog. Szerinte Forró Ágnes olyan totális művész, aki a térből úgy lép át a síkba, hogy sajátos szobrászi-keramikusi látását is magával viszi. Innen adódnak pasztelljeinek határozott, olykor egyenesen szoborszerűen vágott felületei, amelyek mintegy ellentételezik azt a családiasan barátságos légkört, amit egy gőzölgő teával, száradó ruhákkal, tyúkokkal, kakasokkal, macskákkal, libával, kecskével benépesített falusi porta jelent. A könnyed, naiv egyszerűségükben megkapó munkák mellett ott vannak a lét értelmét kutató, súlyosabb problematikát megjelenítők is: a zöld széken nyugvó, már senkinek sem kellő kék cipők a látvány és a szimbólum erejével hatnak. A kék szemű házak pedig a játékos gyermeki ötlet és a fenntartó isteni erő szimbólumának a festői egybeolvasztásaként értelmezhetők – vélte a méltató, aki a közvetlen hangvételű képi vallomások sokaságát, egyfajta, sajátos, tábori naplóként értékelte.

http://szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/122586