Bemutatkozott Kolozsváron az Erdélyi Művészeti Központ

Bemutatkozó tárlatnyitót tartott Kolozsváron a Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó, ősszel alakult Erdélyi Művészeti Központ, amely feladatának a második világháború után született reprezentatív művek feltérképezését, összegyűjtését és minél tágabb közönséggel való megismertetését tűzte ki.

emuk bacsik

Kiállításmegnyitón a Minerva Galériában l Fotók: Kustán Magyari Attila

A Minerva Galériába, a február 22-én nyílt kiállításra festményeket, grafikákat, textíliákat és szobrokat hoztak a sepsiszentgyörgyi, modern és kortárs alkotásokban gazdag Gyárfás Jenő Képtárból, ez a válogatás pedig kiegészült a pár napja felajánlott kolozsvári festményekkel.

Az est házigazdája, Tibori Szabó Zoltán elsőként Debreczi János konzult kérte szólásra a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátusának képviseletében, köszönettel emlékezve arra, hogy Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma biztosította az EMÜK számára a működési költséget. Debreczi időszerűnek nevezte az EMÜK megalakulását, a második világháború utáni művek összegyűjtését hiánypótló feladatnak, és megvallotta: laikusként úgy érzi, költőnek kéne lennie ahhoz, hogy meg tudja fogalmazni a lelkéig hatoló színek üzenetét, inkább a Kolozsváron született Munkácsy-díjas festőművészt, Jakobovits Miklóst idézte, akit a régi korok és emberek titkai érdekeltek mindig, azt kereste, azt akarta megfogni a színeken és formákon keresztül. Sikerült neki és alkotótársainak is nem csak megtalálni, megragadni, de továbbadni is mindezt – szögezte le a konzul.

emuk tibori

Márkus Albert és társai zenéltek a Tibori Szabó Zoltán moderálta esten

Az Erdélyi Művészeti Központ tevékenységét szakmai kuratórium elemzi és irányítja, amely székelyföldi, kolozsvári és partiumi szakemberekből áll, közülük többen jelen voltak a kiállításmegnyitón, amely nem csak képzőművészeti ünnepként fogható fel, hanem azon túlmutatva, a jelenkori összefogás példája is – ahogyan Kántor Lajos műkritikus fogalmazott megnyitóbeszédében.

emuk kantor

Kántor Lajos műkritikus tartott megnyitóbeszédet

A jeles irodalomtörténész galériavezetői minőségében ismertette az EMÜK megalakulásának előzményeit, három kezdeményezést emelve ki: elsőként Kós Károlyét, aki 1929-ben a Kiáltó Szó révén indítványozta a Barabás Miklós Céh megalapítását, melynek 1994-től Jakabovits Miklós volt az elnöke; másodsorban a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban tartott képzőművészeti gyülekezéseket emelte ki, harmadsorban pedig utalt Benkő Samunak a Korunkban 1970-ben feltett kérdésére is: Merre keressük a művelődésünk súlypontját?

szurreal

Az EMÜK feladataként jelölte meg az alkotók hagyatékának szakmai ápolását, művészetük átmentését a jövő generációi számára. Az ismertebb nevek mellett, mint Mattis Teutsch János, Nagy István, Incze Ferenc, Balázs Péter, Vetró Artúr olyan tehetséges művészek alkotásai is szerepelnek, akiket inkább csak lokálisan övez tisztelet és elismerés. Varga Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elárulta: bár harminc éve dolgozik képzőművészként, találkozott itt új nevekkel, de szükségét is érzi annak, hogy leomoljon a fal, amelyen még Gyárfás Jenő, Barabás Miklós neve átszivárgott a köztudatba, viszont ezeken túl óriási hiányosságok vannak.

emuk varga

Varga Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum Igazgatója

Sepsiszentgyörgyön a 2013-as évet a képzőművészet évének jelölték ki, ennek megfelelően már folyamatban van egy kiállítóterem kialakítása, amely az össz-erdélyi képzőművészeti gyűjteménynek otthont adhat.

Varga Mihály elmondta, Bukarestbe a Balassi Intézet részéről már meghívást kapott az EMÜK, és folynak a tárgyalások Budapesttel is, 2014-ben valószínűleg oda is, és más magyarországi városokba is eljut a kiállítás. Még előtte viszont, ősszel Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen láthatják az érdeklődők a festményeket, grafikákat, textíliákat és szobrokat.