Barabás Miklós Céh kolozsvári művészeinek kiállítása

Barabás Miklós Céh kolozsvári művészeinek kiállítása

A XX. század első évtizedeiben, az Erdélyben élő magyarságnak egyik legvilágosabban gondokoló elméje, aki képes volt megfogalmazni azon teendőket, melyeket meg kell lépni annak érdekében, hogy az itt élők minél kevesebb vesztességgel éljék meg az eseményeket, Kós Károly volt. Nem egy írásában fogalmazta meg a tennivalókat. Voltak fülek, melyek képesek voltak a Kós által elhangzottakat megérteni és megvalósítani. Nincs ez másként ma se.

Az Erdélyben élő magyarság kitermelte maga köréből azokat, akik tisztában vannak azzal, adott helyzetben, mit is kell meglépni.

 Kolozsváron a Minerva-ház, köszönhetően Tibori Szabó Zoltánnak, rangos kulturális, tudományos központtá válik. A hajdani Lázár- házban nemcsak az Igazság utódlapja a Szabadság működik, de mind jobban megteremtődik a lehetőség könyvbemutatók, képzőművészeti kiállítások, tudományos jellegű előadások rendezésére, ami növeli a kulturális kínálatot, a művészetet, a kultúrát szerető közönség számára.

Ez alkalommal a Barabás Miklós Céh kiállítását nyitották meg, 43 alkotóművész több mint 70 munkája látható.

Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Egyesület elnöke nyitotta meg az ünnepi eseményt. Bár az utóbbi időben több kiállítási tér, Galéria nyílt meg - mondta Tibori-, mégis kevés a reprezentatív kiállítási terület.

A válság világában a művészek nehéz sorsot élnek át. Ilyen világban a művész rendkívül komoly feladat előtt áll.

Ma is érvényesek Kós Károly szavai, melyeket az 1939-es kiállítás- megnyitó alkalmával mondott.

Kós szerint a társadalom olyan, mint egy szekér, melyre felszáll a polgárság, a társadalom irányítói és azok, akik felférnek. Ezt a szekeret a művészeknek kell irányítaniuk. A művészek dolga, hogy fáklyával mutassák az utat. Mi a fáklyát biztosítjuk ezekkel a falakkal, a művészek szerepe az, hogy jelöljék meg a társadalom számára járható utat.

Tibori szavai érzékeltetik a művész valóság- érzékeny, lényegre látó képességét, aki empátiával, alkotó módon, a művészet sajátos eszközeivel, tár elénk tükröt, képet a változó világ bonyolult kérdéseiről.

Németh Júlia, a BMC alelnöke köszönetet mondott, hogy lehetőség volt „kiszabadulni” szeretett Farkas utcai székházból, mely már szűknek bizonyult. A BMC a Minerva-házban otthonra talált.

Kolozsvár legkorszerűbb kiállítási terme is szűknek bizonyult a BMC legnépesebb művész- csoport, a kolozsvári művészek kiállításához.

Mint hangsúlyozta, a mai kiállítás jellemzői a változatosság és a sokszínűség:” a realista beállítottságú alkotásoktól a szürrealista beütéseken keresztül a geometriai vagy lírai absztraktig, a gesztusfestészetig a művészi megnyilatkozás megannyi formájával találkozhatunk.”

Röviden vázolta a BMC történetét, jellemzőit. A minőség volt a fő kritérium a Céh szerveződésében. A szervezet nem öleli fel az erdélyi képzőművészek sokaságát, mert sok hasonló céh működik.

A BMC 1929-ben jött létre Kós Károly és Szolnay Sándor kezdeményezésére. Érdekvédelmi szervezetként alakult meg, melynek célja a kiállítási lehetőségek megteremtése a tagok számára. Az első kiállítást 1930-ban szervezte a Teleki palota termeiben, a Farkas utcában. Abban az évben nyomtatták a Minerva nyomdában az első kiállítás- katalógust. Mondható, hogy affinitás és folytonosság érezhető a két egyesület között.

A BMC 1944-ben beszüntette a tevékenységét.

A BMC 1994-ben Kós András és Abódy Nagy Béla kezdeményezésére újjáéledt, lehetőség teremtődött a kiállítások megnyitásához a Farkas utcai házban.

De a Szabadság szerkesztőségében szervezett kiállításnak hagyománya van. Itt alakult a legelső szerkesztőségi klub-galéria, melynek Túrós László, az Igazság grafikai szerkesztője, kiváló festőművész és grafikus volt a kezdeményezője.

Szilágyi Mátyás a Magyar Köztársaság kolozsvári Főkonzulátusának főkonzulja gratulált mind a Minerva Egyesületnek, mind a Barabás Miklós Céhnek a rangos kiállításhoz.

Az erdélyi magyar képzőművészek még nem rendelkeznek szuper modern kulturális intézménnyel. Ezzel adós az erdélyi intézményrendszer, az anyaország is. A szakmaiság megfelelő infrastruktúrát, intézményt feltételez.

A korszerű, modern kiállítási terem az erdélyi művészek munkáinak a megjelenítését tenné lehetővé - mondta Szilágyi Mátyás.

A kiállítást gazdagította a különböző művészek munkáinak multimédiás kivetítése is. A művészi alkotások multimédiás megjelenítését a Bethlen Gábor Alapítvány támogatta.

Csomafáy Ferenc

 http://www.erdon.ro/barabas-miklos-ceh-kolozsvari-muveszeinek-kiallitasa/1858902