Nehéz élete volt annak a művészgenerációnak, amely a Trianont követően
magára maradt Erdélyben, s talán még nehezebb annak amely az 1919-es
közhatalom váltás után az alig döcögő főiskolákon a tapasztalat nélküli
román művésztanároktól sajátította el a tudást. Ők voltak az 1929-ben
Marosvécsen életre keltett Barabás Miklós Céh fiataljai. Ferenczy Júliát
művész kollégái a csoport szervezőjének, lelkének tartották. A
hagyományos erdélyi festészet kereteiből nem kívánt kilépni, de azon
tehetségesek köé tartozott akik, kiváló színérzékkel nyúltak a vászonhoz
és a papírhoz. Színérzéke és a reneszánsz szerkezetek iránti hajlama
számos nemzedék társa fölé emelte.
A most következő portrévázlatban nemcsak Ferenczy Júlia vall magáról és művészetéről, hanem a művész élet- és munkatársa is, a 111 évvel ezelőtt született és fametszeteiről híres Gy. Szabó Béla.
1997 ben készült portrét szerkesztő riportere: B. Nagy Veronika, operatőre Xantus Gábor
A most következő portrévázlatban nemcsak Ferenczy Júlia vall magáról és művészetéről, hanem a művész élet- és munkatársa is, a 111 évvel ezelőtt született és fametszeteiről híres Gy. Szabó Béla.
1997 ben készült portrét szerkesztő riportere: B. Nagy Veronika, operatőre Xantus Gábor