Andrásy Zoltán eddig még nem látott alkotásai a BMC-nél


Zömében a közönség számára eddig ismeretlen Andrásy Zoltán alkotásokból álló tárlatot nyitottak meg kedd délután a Barabás Miklós Céh Farkas utcai galériájában. Az Andrásy Zoltán emlékkiállítás című tárlat anyagába aktok, tájképek, szociográfiai kompozíciók, és „közkívánatra” a vietnami sorozat néhány darabja került be. A kiállítást Kolozsi Tibor, a BMC elnöke nyitotta meg, a tárlatot Németh Júlia műkritikus méltatta.

A Barabás Miklós Céh tagjai hosszas vita után eldöntötték: Andrásy Zoltán hagyatékán kívül egyetlen más alkotó életművét sem fogják gondozni. „Andrásy Zoltán hagyatékát örökbe kaptuk a székházzal együtt, tehát kötelességünk odafigyelni rá.”, mondta el a kiállítás megnyitóján a BMC elnöke, Kolozsi Tibor. „A hagyatékkal egy mappát is kaptunk, sok olyan képpel, akvarellel, ami még nem volt kiállítva, valószínűleg a művész élete során sem. Ilyen ennek a kiállításnak az anyaga is, amely újdonság a közönség számára, de számunkra is”, tette hozzá.

A tárlatot Németh Júlia műkritikus méltatta, aki elmondta: a Barabás Miklós Céh renoválás miatt  hosszú szünet után tért vissza ezzel a kiállítással.

– Számunkra is mindig újabb és újabb meglepetéssel szolgálnak azok a mappák, amelyeket itt őrzünk, és mindig találunk eddig még nem látott, ismeretlen munkákat, amelyeket igyekszünk rendbe tenni – van olyan is, amelyet restaurálni is kell –, és bekeretezni, hogy népszerűsítsük Andrásy Zoltán művészetét, azt a becses hagyatékot, amit ránk hagyott –hangsúlyozta a műkritikus.

Andrásy Zoltán (1910–2006) grafikus- és festőművész, a Magyar Művészeti Intézet és a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanszékvezetője volt, de a kolozsvári grafikai iskola nemzetközi népszerűsége is a nevéhez köthető, mondta el Andrásy pályafutásáról Németh Júlia. Ám a művész „saját életművének kiteljesítéséről sem feledkezett meg”, tette hozzá.

A műkritikus kifejtette: Andrásy 95 éve kisebb történelem, amely világháborúktól, impériumváltásoktól, határmódosításoktól, ezredváltástól, művészeti forradalmaktól viharos. „Ami természetesen nem múlt, mert nem múlhatott el nyomtalanul fölötte, művészi pályája alakulását illetően sem. De túl a divatokon és a különböző korok művészetpolitikai elvárásain, Andrásy Zoltán járta a maga útját, mert járhatta”, fogalmazott.

A sorban hatodik Andrásy-kiállítás anyagába akvarellek, szénrajzok, litográfiák kerültek.

– Látszólag nagyon heterogén az összetétel, mind az alkalmazott technika, mind pedig a keletkezés időpontjának vonatkozásában. Ami viszont összeköti ezeket az alkotásokat, az a mindegyikükre, még az erotikus felhangokat sem nélkülöző aktokra is jellemző, sajátosan adrásys puritánság. Az a lényegretörő, minden mellébeszélés nélküli, nemesen szárnyaló egyszerűség és leheletkönnyed festői villanásokba testet öltő vonal-, szín-, foltegyüttes, ami egyedivé és utánozhatatlanná teszi az andrásy akvarelleket, és ami a fekete-fehér alkotások vonalbeszédét, árnyalatgazdagságát is meghatározza – vélte a műkritikus, aki külön-külön is méltatta az egyazon technika, téma köré épülő műveket.

Németh Júlia a megnyitón ugyanakkor Abodi Nagy Béláról, a BMC tiszteletbeli elnökéről is megemlékezett születésének 100. évfordulója alkalmából. A műkritikus szerint Abodi nemcsak „korszakalkotó művész és a modern magyar és erdélyi festészet kiválósága volt, hanem rendkívül igényes művész, művészetpedagógus és művelődésszervező is.” Hangsúlyozta: a Barabás Miklós Céh is Abodinak köszönheti létét, hiszen kulcsszerepet vállalt az 1994-es újraalakulásában.

Az Andrásy Zoltán emlékkiállítás július 26-ig, hétfőn, szerdán és pénteken 11 és 13 óra, míg kedden és csütörtökön 15 és 17 óra között látogatható a Barabás Miklós Céh Barabás Miklós Galériájában (Farkas/Kogălniceanu utca 27. szám).

Sarány Orsolya