Születésnapi beszélgetés Bálint Zsigmond fotóművésszel, ünnepi kiállítása kapcsán

A fotós számára a legnagyobb kihívás, a fényképezésen kívül talán az, amikor képeinek bemutatására kérik fel, összegző, valamilyen keresztmetszetet nyújtó tárlat keretében, és adott számára három terem fala, otthon pedig többezer fénykép várná, hogy kifüggesszék. Bálint Zsigmond életműve olyan sorozatokból áll, amelyek valamilyen módon a rendszeres megmutatást kérnék, hisz népi hagyományaink, eltűnő szokásaink és falvainak sok esetben már csak ezeken a képeken láthatók. Ezért is létfontosságúak azok az albumok, amelyek az évek folyamán megjelentek és letűnő értékeinket őrzik. A fotós, ezúttal, nem csak önmagának dolgozik, örökít meg, hanem a közösségnek is. A dokumentálás tudatos, felelősségteljes, átgondolt.

Bálint Zsigmond születésnapi tárlata Marosvásárhelyen, a Bernády Galériában, az elmúlt hét-nyolc esztendő képeinek szűk válogatását tartalmazza: portrékat, vidéki életképeket, szokásokat, gyönyörű népviseletet és a pusztulást.

A fényképész nem csak rögzíti a képet, hanem új világot teremt. A valóság és saját belső rezdüléseinek összességéből születik meg a kép, egy másik világ. Legyen az tájkép, dokumentumértékű fotó, falukép, vagy valamilyen cselekmény megörökítése. A farsangtemetés képeinek vitalitása reménnyel tölt el, hinni véljük, hogy nem fog mindez eltűnni, ahogy a büszkén viselt népviseletek sem árválkodnak majd egyszer porosan szekrényekben, padlásokon, pincékben.

Bálint Zsigmond következetesen és kitartóan fényképezi és örökíti meg nekünk mindazt, amely nélkül sokkal szegényebbek lennénk. És szándéka szerint ezt fogja tenni a következő években is.

Szerkesztő: Szuszámi Zsuzsa