Nemzetközi ex libris-kiállítás Kolozsváron


FERENCZ ZSOLT FELVTELE FERENCZ ZSOLT FELVÉTELE
A kisgrafika nemes műfajára, a Gy. Szabó Béla által a grafika Hamupipőkéjének nevezett ex librisre kívánja ráirányítani a nagyközönség figyelmét a Barabás Miklós Céh és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szombaton délben megnyitott nemzetközi kiállítása: a kolozsvári Szabók bástyájában szervezett tárlaton 24 ország 115 képzőművészének 176 alkotását tekinthetik meg az érdeklődők, többek mellett a Feszt László, Gedeon Zoltán, Vincze László, Székely Géza, Orbán István, Lovász Noémi és Toşa-Szilágyi Katalin által jegyzett munkákat. A megnyitó keretében, Németh Júlia műkritikus és Ovidiu Pecican történész méltatása után Szilágyi Mátyás főkonzul, a rendezvény védnöke, valamint Takács Gábor, a kiállítás kurátora szólt az egybegyűltekhez, Szőcs Márton és Szép Bálint pedig hegedű-duókat adott elő. A tárlat július 8-ig látogatható.


Hosszas alkotói és gyűjtői tapasztalat birtokában, fél év áldozatos munkájával hozta létre a nemzetközi ex libris-kiállítást Takács Gábor grafikus, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság irodavezetője, a Barabás Miklós Céh tagja, hogy a „kisgrafikát nagy tételben és magas művészi színvonalon” tárja a közönség elé – hangsúlyozta bevezetőjében Németh Júlia műkritikus, a BMC alelnöke. Multikulturális oázisnak nevezte a tárlat helyszínéül szolgáló Szabók bástyáját, hiszen a hazai magyar és román művészek mellett a világ 23 országának alkotói is képviseltetik ezúttal magukat. Mint kiderült, a művészeket internetes felhívás révén szólították meg, a beérkezett mintegy kétszáz munka közül pedig öttagú zsűri választotta ki a legjobbakat. A tárlaton helyet kaptak továbbá a magyarországi Palásthy Lajos vezette Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, a finnországi Ex Libris Aboensisfolyóirat körül szerveződő csoportosulás, valamint az Ovidiu Petca grafikusművész és Takács Gábor gyűjteményéből származó alkotások is.

– Hogy mi is tulajdonképpen az ex libris? A műfaj jeles művelője, Gy. Szabó Béla szerint a grafika Hamupipőkéje. Csakhogy a Hamupipőkékből lesznek aztán a királykisasszonyok, amit ez a mostani kiállítás is egyértelműen bizonyít. A Gutenberg-galaxistól kezdődően, Dürertől Kós Károlyon át Feszt Lászlóig a művészek széles skálája örvendeztetett meg bennünket az ex libris műfajával – magyarázta a műkritikus. Utalt arra is, hogy az első ex librisek már a könyvnyomtatás előtt, a kódexekben is megjelentek, sőt a legelső vizuális jegy K.e. 1400-ból való, és III. Amenhotep könyvtárában, egy papirusztekercsen található.

A tulajdonképpeni ex libris a 15. században, a könyv­nyomtatással indult világhódító útjára, eleinte a főpapság és az arisztokrácia megrendelései révén heraldikus jelleggel bírt. Később, a polgárosodás beköszöntével a könyvtulajdonosok foglalkozására, kedvenc időtöltésére utaló szimbólumként szolgált az ex libris. – Napjainkban a reneszánszát éli, a könyvtől némiképp elszakadva, önálló képzőművészeti műfajként van jelen, ami a gyűjtőknek is nagymértékben köszönhető – tette hozzá Németh Júlia.

Ovidiu Pecican történész örömét fejezte ki, hogy a Szabók bástyája ad otthont a kiállításnak, egy olyan helyszín, amely szimbolikus töltettel rendelkezik Kolozsvár történetében. Isteni képességnek nevezte a művészeti alkotás folyamatát, és gratulált a kezdeményezéshez, hogy vendégül láthatjuk ezeket a nagyszerű munkákat, amelyek a világ más pontjain születtek. Az absztrakt és a konkrét, a valóságos és az elképzelt különböző lehetőségeit vonultatja fel a tárlat, világszemléleteket mutat be, és dinamikát sugároz, amelybe aztán a saját dinamikánkat is belevihetjük – összegezte a történész.

Szilágyi Mátyás főkonzul szerint az ex librisek alkalmat teremtenek a búvárkodásra, hogy a szemlélődő elmélyüljön a művészeti élményben. – Mély és titokzatos mondanivalókat lehet belőlük megfejteni, hiszen rejtett gondolatokat, érzéseket, motívumokat, szimbólumokat hordoznak – mondta. Véleménye szerint a tárlat rácsodálkozási lehetőséget biztosít ugyanakkor Erdély, a Kárpát-medence és a nagyvilág több kontinensének művészi világára, népeket, nemzeteket és érzésvilágokat hoz közel egymáshoz.

Takács Gábor, a kiállítás kurátora köszönetet mondott mindazoknak, akik morálisan és anyagilag is segítették a rendezvény megszervezését, majd örömteli, kellemes pillanatokat kívánt a munkák nézegetéséhez.

FERENCZ ZSOLT


http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/59522