Élet és rajz — Kós András 90 éves


Alkotómunkában eltöltött hosszú életének 90. születésnapján köszönthettük Kós András szobrászmûvészt csütörtökön a kolozsvári Református Kollégiumban, az alma materben, amelynek egykor diákja volt. A Kollégium díszterme zsúfolásig telt: mûvészetének csodálói, személyes ismerôsei ünnepeltek együtt.

A Barabás Miklós Céh nevében Németh Júlia köszöntötte a mestert: nem az elmúlt kilencven esztendô önmagában a dicséretes, hiszen az a sors ajándékaként másoknak is osztályrésze lehet. A kilenc évtizedet megtöltô tartalom az, amely kivételes értéket ad ennek az életnek: a munka szeretete, a soha nem lankadó alkotókedv, amelynek eredménye Kós András mûvészete.

Munkássága próbakô az erdélyi mûvészetben, új világot teremtett, amely azonban az erdélyi hagyományokban gyökerezik. Örök értékû alkotásai korok és stílusok fölött állnak — nem csak a tekintetet fogják meg, hanem a lélekhez is szólnak.

A Barabás Miklós Céh elnökének, Jakobovits Miklósnak a köszöntôsorait távollétében Németh Júlia tolmácsolta: a mai ünnep több mint egy születésnap, az elmúlt 90 év az erdélyi képzômûvészet ünnepe.

Kós András születésnapja egybeesik a Barabás Miklós Céh megalakulásának 75. évfordulójával, és kényszerû szünet utáni újraalakulásának 10. évével. A Céhet Kós Károly indította, az újraindításban az ünnepeltnek is nagy szerepe volt.

Kós András önéletrajzi kötete, amely Élet és rajz címmel jelent meg, éppen az ünnepi alkalomra került forgalomba. A könyvet Dávid Gyula méltatta: Kós Andrásnak jól meghatározott, végleges helye van a XX. század mûvészettörténetében, 1939-es elsô jelentkezése óta maradandó életmûvet alkotott. Most azonban vésô helyett tollat ragadva belépett az emlékezô mûvészek sorába. Ahogyan képzômûvészeti munkái, ez a kötet is lényegre törô, fegyelmezett, önálló karcolatokból összeálló fejezetek gyûjteménye, amelyben életének legmeghatározóbb mozzanatai elevenednek fel.

Fô szerepet a kötetben — érthetôen — Sztána kapott. A kisgyerek elsô eszméléseitôl a gyerekkoron át a legkedvesebb, talán leginkább emberformáló emlékek, élmények ide kötôdnek. A család munkamegosztásában való részvállalással itt nô bele a munkába, a tevékeny életbe. Sztána a késôbbiekben is jelen van, végig kíséri egész élete során, az otthonhoz való visszatérésekbôl új és új erôt merít.

A kötet második részének emlékezéseibôl azonban hiányzik Sztána. A Számvetés Kós András hétéves háborús fogságának, hányódtatásának leírása — az élet, egykori formájában már nem folytatódhat.

A jelenlévôk ízelítôt is kaptak a kötetbôl, a kollégium diákjainak elôadásában átélhették a kisdiák Kós András és a Református Kollégium elsô találkozását.

A Székely Árpád vezette Református Kollégium Kórusának színvonalas fellépése zárta az estet, valódi ünnep hangulatot kölcsönözve a rendezvénynek.

F. I

http://archivum.szabadsag.ro/archivum/2004/11/4nov-06t.htm