Változatok két témára az Apáczai Galériában


ally A Katalint tntettk ki idn Szkely Bertalan-djjal az elismerst Vrs Alpr iskolaigazgat adta t  HORVTH LSZL

Gally A. Katalint tüntették ki idén Székely Bertalan-díjjal, az elismerést Vörös Alpár iskolaigazgató adta át – HORVÁTH LÁSZLÓ

Csaknem félszáz alkotó munkáiból nyílt nagyszabású kiállítás csütörtökön délután az Apáczai Galériában, az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének (EMME) szervezésében. A Színhangzatok című tárlatot a szervezők ezúttal Liszt Ferenc és Bartók Béla emlékének ajánlották, teret biztosítva ezáltal a műfajok egymásra hatásának, keveredésének. A megnyitó hangulatát Adriana Bădoi, a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem másodéves diákja alapozta meg Kísérletek című, Bartók Béla muzsikájára készült digitális grafikájával, amely megérdemelten aratott zajos sikert.


Vörös Alpár, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója házigazda minőségében köszöntötte a szép számban egybegyűlteket az EMME idei első kiállításán, kiemelve: jelen tárlat nagyon széles művészi kört ölel fel, nem csak a kiállítók származási helye, de életkori megoszlása okán is. – A szervezet és a tárlat jellege is erősödik. Szükség van az egyesületre, mint ahogy arra a szakmai műhelyre is, amelyet másfél éve jelent az alkotóknak – értékelte az igazgató. Az alkalomhoz illő verseket választott a megnyitóra Rekita Rozália színművész is, Szemlér Ferenc Örökkön örökkétig és Szilágyi Domokos Bartók Amerikában című költeménye mindkét zeneszerző emlékét szemléletesen idézte fel. Majd Németh Júlia műkritikus vállalta magára a tárlat anyaga méltatásának nem csekély feladatát. Felidézte az 1811-es esztendőt, amikor nem csak egy hatalmas üstökös felbukkanása hozta lázba Európát, hanem az akkor még Magyarországhoz (ma Ausztria) tartozó Doborjánban megszületett Liszt Ferenc, a romantikus zene legnagyobb kiválósága, akinek munkásságát és hatását már kortártasa, Heinrich Heine is lisztomániaként emlegette (valószínűleg egy kis irigységtől is vezérelten).

– Zenéje ma is épp olyan népszerű, magával ragadó, hogy Bartók Bélát is elkápráztatta, aki Lisztről írta tudományos akadémiai értekezését, és benne látta megtestesülni zenei elképzeléseit, törekvéseit – mondta el a méltató, kiemelve: a két zeneszerző közötti közvetlen kapcsolat abban is kimutatható, hogy Liszt tanítványa, Tomján István Bartók zeneakadémiai tanára volt. – Ugyanígy a kimutatható a közvetlen kapcsolat a zene és a képzőművészet között is: azonos a gyökerük, hiszen mindkettő akkor igazán mély és értékes, ha lélekből fakadó. Az itt kiállított munkák mindegyike ilyen, még akkor is, ha némelyik inkább a dekorativitásra törekszik is – hívta fel a figyelmet Németh Júlia, aki igyekezett az összes kiállító munkáját értékelni néhány találó meglátással. A legváltozatosabb technikákkal készült munkák sajátos világot teremtettek az Apáczai Galériában; a kiállítás május 12-ig, munkanapokon 8 és 19 óra között tekinthető meg.

A rendezvény azonban nem ért véget a méltatással, kiosztották ugyanis az idei Székely Bertalan-díjat, amelyet ezúttal Gally A. Katalin érdemelt ki. Székely Géza, az EMME irányítója és Vörös Alpár igazgató egyaránt meleg szavakkal és a legnagyobb elismeréssel méltatta a díjazott érdemeit, aki nem pusztán hihetetlenül gazdag képzőművészeti munkásságával, de pedagógusi tevékenységével is kiemelkedik kortársai közül. A laudációkat ismét zene követte: záró mozzanatként Szép András zeneakadémiai hallgató Liszt Ferenc zongoraműveiből adott elő néhányat.

S. B. Á.


http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/72052