Thorma János, „a festő, a pedagógus és az ember, akit érdemes megőriznünk emlékezetünkben”


Az 1920-as vek vgn ksztett Ibolykat tart nt is megcsodlhatjk a vndorkillts ltogati valamint mindazok akik belelapoznak a Thorma-albumba Az 1920-as évek végén készített Ibolyákat tartó nőt is megcsodálhatják a vándorkiállítás látogatói, valamint mindazok, akik belelapoznak a Thorma-albumba
„Amellett, hogy nemzetközi viszonylatban is jelentős festő, Thorma János a magyar művészettörténet talán legnagyobb pedagógusa volt, akinek sikerült elérnie, hogy sokan tiszteljék, elismerjék munkásságát, emberségét. Ezzel magyarázható az is, hogy 1926-ban megkapta az egyik legfontosabb kulturális kitüntetést a román királytól” – mondta Bay Miklós műgyűjtő szerdán délután az Agapé Hotel Heltai termében, ahová a Thorma János munkásságát összefoglaló album bemutatójára hívták a kolozsváriakat. A kiadvány szorosan kapcsolódik a művész halálának 75. évfordulóján szervezett vándorkiállításhoz, amely magyarországi, németországi és romániai múzeumokból, valamint magángyűjteményekből származó alkotások révén három országban, hét helyszínen népszerűsíti a nagybányai festőiskola egyik méltán népszerű alapítóját.

Június 1-jétől július 29-ig több mint 60 festményt tekinthettek meg az érdeklődők a kecskeméti Cifrapalotában, tegnap óta pedig Thorma közel 35 munkáját vehetik szemügyre közelebbről a nagybányaiak a Millennium 2. Galériában. Augusztus 17-én szülővárosába, Kiskunhalasra érkezik a kiállítás, majd németországi állomások következnek: szeptemberben Münchenben, októberben Stuttgartban, decemberben pedig Berlinben mutatnak be mintegy 50 festményt. A vándorkiállítást a Magyar Nemzeti Galériában jövő februárban nyíló tárlat zárja, amely három hónapon át várja majd a képzőművészet iránt érdeklődőket.

Bay Miklós, aki jelentős szerepet vállalt a nagybányai tárlat kivitelezésében, a mostani könyvbemutatón kifejtette: a vándorkiállítás számos olyan Thorma-képet tár a nagyközönség elé, amelyek eddig jóformán még a művészettörténészek körében is ismeretlenek voltak. – Alapvetően azt szeretnénk, hogy minél több embernek megmutassuk ezeket az alkotásokat, hogy egységes képet alkothassanak Thorma művészetéről, s közben egyre többen megbizonyosodjanak: olyan festő, pedagógus és ember volt, akit érdemes megőriznünk emlékezetünkben – hangsúlyozta a gyűjtő.

Szakál Aurél, a kiskunhalasi múzeum igazgatója, a nemzetközi vándortárlat megálmodója elmondta: a művész 1937-ben bekövetkezett halála után jó tíz évvel döntött úgy az intézmény akkori vezetősége, hogy Thorma Jánosról nevezzék el a múzeumot, ezáltal is tisztelegve a város jeles szülöttének emléke előtt. A nemrég megjelent, 119 színes festményreprodukciót tartalmazó albummal is ugyanez volt a szándékuk, ezért is gyűjtötték egy kötetbe a vándorkiállítás különböző helyszínein látható munkákat. Művészettörténészek – Kovács Zita, Büki Barbara és Rád Szilvia – tanulmányai után Thorma élettörténetének rövid áttekintését találják meg a könyvben, majd ugyanezt a szöveget románul, németül és angolul is elolvashatják az érdeklődők.

A kötet egyik fordítója, a szovátai Csortán Ferenc elárulta: megtisztelő volt számára, hogy részt vehetett a munkában, amelynek révén remélhetőleg jelentős áttörés várható Thorma ismertségét illetően, hogy a művész „elfoglalhassa méltó helyét a magyar nemzet és művészet viszonyrendszerében”.

Véső Ágoston festőművész, a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület képviselője megjegyezte: tervezik, hogy Thorma János nevét adják a nagybányai festőiskola 100 éves évfordulóján megalapított festőtelepnek, ugyanakkor utcát is elneveznének városuk büszkeségéről az elkövetkező időszakban.

FERENCZ ZSOLT

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/77395