Falon maradt a Gy. Szabó az erdélyi aukción

Nem kelt el Gy. Szabó Béla 400 euróért kínált festménye a Barabás Miklós Céh "aukcióján", ahol 70 műtárgy közül kettőre licitáltak, utólag 15 művet vásároltak. Pedig 400-ért Gy. Szabót venni: a nem műértőnek is megéri!


"Jobb helyeken" az aukció egyre inkább a legkedveltebb értékesítési és vásárlási lehetőség, a hazai műkereskedelem azonban igen-igen a kezdeteknél tart még. Ez derült ki a december 4-én sorra kerülő aukción, amelyet a Barabás Miklós Céh tagjainak és szimpatizánsainak adományaiból rendeztek Kolozsváron, a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában.

Az el nem kelt Gy. Szabó-pasztell


Az árverésen élő és már halott erdélyi magyar művészek alkotásai szerepeltek. Az aukció bevételét a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházának rendbetételére szeretnék fordítani. Ennek az önsegélyző kezdeményezésnek az lenne a célja, hogy létrehozzanak egy kulturális központot, amely nemcsak a céhtagoknak, hanem valamennyi művészetkedvelőnek otthonául szolgálhatna.

Nincs hagyománya

Erdélyben az ilyen jellegű rendezvényeknek. Ezt mondta el Novák Ildikó iparművész, az akció szervezője, ám ezt jelzi a szervezők tapasztalatlansága mellett az is, hogy kik is a résztvevői egy ilyen aukciónak.

Mert a szervezőkön és a sajtó képviselőin kívül – egy-két kivételtől eltekintve – magukat a művészeket, a kiállítókat láthattuk csupán. Hol volt az a feltörekvő üzletember-réteg, akinek meg lett volna a lehetősége arra, hogy a 30-400 euróig terjedő, változatos árkategóriában műtárgyat vegyen?


Vajon nem tudtak róla, hogy itt lenne a helyük? Vagy személyre szóló meghívót vártak? Nem tudták, hogy kikiáltási áron Vetró András, Gy. Szabó Béla, Sipos László, Oláh István, Kuti Dénes és még sok más kortárs művész munkája megvásárolható lett volna – csak itt és csak most?

Andrási Zoltán akvarellje


Egry József festőművész egyszer azt mondta: „egy nemzedéknél nemcsak az fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői.” A Gy. Szabó Béla Galériájában kiállított mintegy 75 alkotás – festmények, szobrok, grafikák, kerámiatárgyak – közül 7 (hét) darab mű kelt el.


A fennmaradó közel 70 műtárgyat még csak a lényegesen szerény kikiáltási áron sem kérték, pedig a szervezők a részletekben való fizetés lehetőségét is felajánlották. Műalkotás vásárlására ilyen kiváló lehetőség nem biztos, hogy egyhamar adódik. Még a valuta árfolyamának rohamos csökkenése is a vásárlóknak kedvezett volna.

Itt a kispénzű befektetők vagy gyűjtők is labdába rúghattak volna, nem beszélve arról, hogy az erdélyi magyar festészetnek a kiállított művek által képviselt korszaka az, amelyiknek felismerése és elismertsége még a leginkább várat magára.


Kolozsi Tibor munkája

Az ilyen típusú befektetéseket hosszabb távra, akár több generációnyira érdemes tervezni. A kockázat természetesen nagyobb, mint mondjuk a budapesti Kieselbach Galériában, ahol biztosra mennek, amikor pld. Szinyei Merse Pál művet vásárolnak, akinek a Parkban című festményéért az 1998-as téli aukción 70 millió forintot kínáltak – a kikiáltási ár 15 millió forint volt.

A csekélyre sikerült érdeklődés miatt nem kelt el Gy. Szabó Béla grafikus, festő (Gyulafehérvár, 1905 – Kolozsvár, 1985) 400 euróért kikiáltott festménye, a friss EMKE-díjas felvinci Sipos László festőművész több erre a célra felajánlott munkája is megmaradt, és Vetró András 150 euróért kikiáltott domborműve is a falon maradt.

Mire volt vevő?

Pár munkára már előre feliratkoztak, és ezeket többnyire lefoglalóik vették is meg. Így kelt el a csíkdánfalvi Zsigmond Márton festőművész és grafikus A pihenő nő című grafikai alkotása 70 eurós kikiáltási áron. Andrási Zoltán kolozsvári művésztanár 150 euróért kikiáltott akvarellje az eredeti budapesti lefoglalónak jutott az igen izgalmas, többlépcsős, de kis árkategóriában mozgó licit után, végül 189 euróért.

Sipos László festménye


Fodor Nagy Éva festő, grafikus Zsoboki dombok című műve szintén kikiáltási áron, 150 euróért kelt el. Szabó Bokor Márta tusnádfürői származású keramikus és textilművész Generációk c. kis szobra a kikiáltási áron, 100 euróért kapott vásárlót.

Az aukció második és egyben utolsó licitjét Lészai Bordi Margit pasztellképe képezte, amelyet sikerült 100 euróról 111-ig feltornázni. Végül a marosvásárhelyi Kuti Dénes festőnek, a táj lírikus szerelmesének Táj c. képe 100 euróért kelt el, kikiáltási áron. A nagyszebeni Oláh István Nő lovon című grafikája szintén a kikiáltási áron (150 euró) maradt az eredeti lefoglalónak.

Sajnálatos módon nem jutott pénz arra, hogy megjelenjen egy, az árverési anyagot tartalmazó katalógus, amelyet művészeti albumként is lehetett volna kínálni, s amellett, hogy minden szükséges információt tartalmazott volna az árverésről, vásárlási feltételekről, művészekről, az utókor számára is fontos kordokumentumként és fogódzóként szolgálna az jövőbeni gondos kutatások és szakértői feltáró munka számára.

Zsigmond Márton: A pihenő nő


Ugyanakkor lehetővé tenné az egyes műalkotások „szemmel tartását”, sorsának figyelemmel kísérését, piaci helyzetének alakulását az évtizedek alatt.

Van még esély. Az itt összegyűlt 870 eurót sokszorosan kiegészítheti majd tavasszal egy újabb aukció lehetősége. A Céh gyűjteménye ugyanis újabb aukció szervezésére kapott lehetőséget jövő tavasszal, ezúttal a budapesti Uránia Filmszínház előcsarnokában.

Utólag több gyűjtő még feliratkozott a vásárlók közé. Így végül összesen 17 mű talált vásárlóra, az írásban felsoroltakon kívül utólag kelt el Abodi Nagy Béla, Vetró András, Soó Zöld Margit, Jakobovits Miklós, Sipos László, Kusztos Endre, Wéber Mária, Nagy Enikő, Cs. Erdős Tibor, Orth István, Lőrincz Lehel munkája. Így aztán a végösszeg is közel 2500 euróra ugrott fel.
Lőrincz Ildikó

http://eletmod.transindex.ro/?cikk=2871