Barangolások – in memoriam Gy. Szabó Béla



Gy. Szabó Béla fametszeteinek eredeti kézi lenyomataiból nyílt kiállítás március 25-én, csütörtökön délután az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében kialakított Apáczai Galériában, Barangolások – in memoriam Gy. Szabó Béla címmel. Vörös Alpár, a líceum igazgatója elmondta: a tárlat időpontjának megválasztása nem véletlenszerű, az intézmény falai között ugyanis ezekben a napokban zajlik az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő verseny, amelyen mintegy húsz erdélyi iskola diákjai vesznek részt. Ilyenképpen megfelelőnek és időszerűnek ítéltetett a tárlat megszervezése.


Ferenczy Miklós református lelkész, Gy. Szabó Béla hagyatékának őrzője megnyitóbeszédében kiemelte a képzőművész életpályájának legfontosabb momentumait, mindazokat az eseményeket, amelyek elősegítették páratlan tehetségének kibontakozását, és amelyek meghatározták művészetének alakulását. Elmondta: Gy. Szabó Bélát rajztanára, Reithofer Jenő avatta be a rajzolás és festés titkaiba, akinek alapelvéhez saját bevallása szerint egész életében alkalmazkodott: „úgy dolgozzatok, hogy ha meghaltok, másnap ne kelljen másnak elvégezni azt, amit nektek kellett volna”.

Gy. Szabó Béla 1931–33 között tervezőmérnökként dolgozott a kolozsvári Energia Villamossági Gépgyárban, a gazdasági világválság következtében azonban mégis a művészpályára „kényszerült”. 1932 telén első alkalommal a Károli Gáspár Társaság tárlatán jelentkezett munkáival, ahol a fáma szerint Kós Károly megkérdezte tőle: „Fiatalember, maga miért nem mászik fára?” Az ő biztatására készítette el első nagyformátumú fametszetét, a Fáramászót. Hihetetlenül produktív évtizedek következtek: tanulmányutakon vett részt, kiállításai nyíltak Belgiumban, Magyarországon, Ausztriában és Mexikóban is. Rendkívüli lírai érzékenységgel telített, ugyanakkor dokumentumszerűen hiteles életműve mintegy 14 ezer szén- és tusrajzból, 1500 fametszetből, közel kétszáz olajképből és csaknem 1300 pasztellből tevődik össze.

Ferenczy Miklós hangsúlyozta: a mostani tárlatra elsősorban a művész olyan alkotásait válogatták össze, amelyeken Gy. Szabó Béla erdélyi helyszíneket, valamint erdélyi származású és Erdélyben megfordult neves személyiségeket örökített meg. A nyitóbeszédet követően a lelkipásztor a líceumnak ajándékozta a művész Apáczai Csere Jánost ábrázoló portréját. Az esemény hangulatát emelte a kolozsvári zenelíceum diákjainak kvartettje, akik Boccherini D-moll vonónégyesét és Tomaso Albinoni G-dúr szimfóniáját adták elő. Rekita Rozália színművész a tárlat témájához kapcsolódó Kányádi, Reményik, Petőfi és Neruda versekből összeállított válogatással örvendeztette meg a közönséget.

ZAY ÉVA

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/39696