Ôszi tárlat I.

Egy tárlat nem attól jó, hogy hány verset mondanak el a megnyitóján, de még attól sem, hogy milyen kecsesen lejtik a táncot a csinos hölgyek a jaj de milyen adekvát muzsikára. Egyszóval nem vagyok a körítések híve. Ám beszéljen önmagáért a kiállított mû, villantsa fel értékeit, kápráztassa vagy borzassza el a nézôt, védje meg alkotóját erényeivel, ha van neki ilyen. Ahhoz viszont, hogy mindezt megtehesse, szüksége van a látogatóra. Márpedig a Szentegyház utcai galériában megnyílt idei ôszi tárlat olyannyira mellôzi a körítést, olyannyira csak pôre önmagát nyújtja, ha az mégoly értékes is, hogy az effajta túlzott puritánság már zavaró: jó tíz nappal a megnyitó után sem hirdeti sehol egy aprócska plakát vagy legalább a bejárati ajtóra ragasztott kiírás, hogy itt most egyfajta eseményszámba menô, éves képzômûvészeti megmérettetés történik. Kár. Annál is inkább, hogy a rendezôk — legalábbis a megnyitón elhangzottak értelmében — ezt a mostani megnyilatkozást reprezentatívnak nyilvánították. Merthogy lesz egy másik, egy nem reprezentatív ôszi tárlat is. Ez a kettôsség lenne az idei éves seregszemle újdonsága. Elsôként a figuratív ábrázolásmódot kedvelô alkotók munkáit láthatjuk — hangzott a magyarázat. Második menetben aztán jöhetnek a kettesek. A nem konvencionálisak, a "figuratívbontók", merthogy formát már bontottak jócskán a reprezentatívok is. Elég csak a zsebterem felhozatalára utalnunk, amelynek fôfalán Lukáts Mária Dávidja gyôzködi vehemensen, harsány színfegyverzetben Góliátot, megtámogatva — sikeres rendezés — CodruT,a Gaciu kerámiafiguráival. Huluba Márta Kompozíció ja, porcelán képek, vegyes technikával készült dekoratív munkák uralják a termet, amelybôl sajátos figurativitásával emelkedik ki Sipos László Marsall ja.

Fény és szín alkotta széles foltokban, szögletes formákba fogalmazza újra és újra festôi ars poeticáját Mohy Sándor . Ez a maga teremtette világ formai visszafogottságában és a színek finom árnyalásában a látvány lényegének kidomborítására törekszik. Abban sokatmondó, amit a részletekbôl elhanyagol, hogy a hangsúlyos láttatásba tömörítse. Feszt László Sámán ja a jelképszerû ábrázolás mintapéldánya. A mûvész a tematikához illô technikai bravúrral közelít a "varázslatos" témához, rendkívül gazdag festôi arzenálját kiegészítve a természeti népek mûvészi eszköztárával. A látvány nem mindennapi. Az említett két mester, valamint Gheorghe Apostu Városkép e és Benczédi Sándor , Korondi Jenô , Szederjesy András szobrai dominálnak a nagyteremben.

A szokásos biztos teljesítményt nyújtja Carol Nebert , Valer Vasilescu , Viorel Nimigean , Maria TruT,a , Mihail Nemen és Vasile GheorghiT,a . Új oldaláról mutatkozik be Mariana Bojan . Lemondva a szürrealisztikus fogalmazásról, csendéletei a dekoratív színharmóniák irányába mutatnak. Maria Rus Bojan Lovas a , Csata Hermina Bohóc a , Kômíves Andor Kék angyal a, Eugen Fãrcas, és Adela Gocan festményei az új hullám jegyében születtek. Soó Zöld Margit Ledöntött fa és Gyökerek címû munkáival sajátosan egyéni megvilágításban tárja elénk az örök témát, aknázza ki a mások által még fel nem fedezett lehetôségeket, alkalmazza sikerrel a színek már-már perspektívaformáló erejét. Jó szín- és formaérzékrôl árulkodnak Starmüller Katalin Kellékei , Székely Géza , Kusztos Endre, Kovács Károly és Vremir Mátyás jóvoltából pedig a gazdag grafikai termést is megcsodálhattuk. És örömmel fedeztük fel a tárlaton Veresspál , Nagy Endre , Valovits László , Lövith Egon , Szabó Vilmos , Lészai Bordi Margit , Forró Ágnes , S,tefan Boca , Mircea Matcaboji , Kolozsi Tibor, Lôrincz Lehel , Venczel Árpád és Suba László munkáit. Károly Zöld Gyöngyi Remember címû alkotása és Radu Solovãstru gondolatébresztô grafikája pedig mintegy megszabja a belsô terem hangulatát. Kár, hogy a sikeres rendezôi ötleteket elhomályosítja a megengedhetetlen felületesség. A legkevesebb, amit egy mûvész elvárhat, hogy nevét helyesen írják. Sokan azonban ezt sem kapták meg. A látogató csak feszeng, s ha nem ismeretlenként téved be a tárlatra, a munkákról hamarabb ráismer az alkotóra, mint a félregépelt nevek alapján.

Ilyen hát a reprezentatív ôszi tárlat, amelyrôl a sokat emlegetett kolozsvári iskola nagyon sok reprezentatív személyisége hiányzik. Persze, ez nem újdonsák, de az idén mintha tömegesebb lenne a távolmaradás. Vagy esetleg a mostani hiányzókkal a második "nem reprezentatív" ôszi tárlaton találkozunk? Mindenesetre várjuk a folytatást és a további reprezentációt.

Németh Júlia

http://archivum.szabadsag.ro/archivum/1996/6nov-14t.htm